Kölcsön kamata

Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely egy magánszemélytől kapott kölcsön szerződésben megállapított kamatának összegét béren kívüli juttatásként számolta el, és a kamat 1,18-szoros összege után megfizette a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos ehót is? A kamat összege megfelel a jegybanki alapkamatnak. A?kölcsönt adó magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a társasággal, a felek teljesen függetlenek.
Részlet a válaszából: […] A magánszemély által egy társas vállalkozás részére nyújtott kölcsön kamatának adókötelezettségét nem az Szja-tv. kamatra vonatkozó szabályai szerint kell meghatározni. A "kamat" címén megszerzett jövedelem ebben az esetben az Szja-tv. 28. §-a szerint egyéb jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Tagi kölcsön kamatának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagjai tagi kölcsönt nyújtanak a vállalkozásnak 5 éves futamidőre, amely után negyedéves rendszerességgel történik meg a kamatok fizetése?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön alapvető célja, hogy a forráshiánnyal küzdő gazdasági társaságok tulajdonosai külső forrásbevonás nélkül is segítséget tudjanak nyújtani saját jövedelmük igénybevételével. A tagi kölcsön felvételéről a taggyűlésnek kell határozatot hoznia, melyben be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Adószámos magánszemély

Kérdés: Van járulékfizetési kötelezettsége a kiszámlázott összeg után egy adószámos magánszemélynek abban az esetben, ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Az adószámmal rendelkező, önálló tevékenységet folytató magánszemély társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélynek minősül (korábbi megnevezésével élve: vállalkozási jellegű jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Felhasználási szerződés

Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az ekho szerinti adózás választása teljesen független a kifizető akaratától. Ha minden jogszabályi feltétel adott, akkor a magánszemély teljesen szabadon nyilatkozhat arról, hogy az ekho szerinti adózást választja, és a kifizető ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő 14 százalékos ehót valóban csak évi 450 ezer forintig kell megfizetni, mint ahogy az is igaz, hogy ezt a 450 ezer forintos összeghatárt – többek között – a magánszemély által megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az említett Adózási kérdés az Szja-tv. 29. §-ára utal, amely rögzíti, hogy amennyiben a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Ingatlan-bérbeadás ehója

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2018-ban egy magánszemélynek a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] 2018. január 1-jétől nagyon kedvező, jelentős változás történt a bérbeadásból származó jövedelmet realizáló magánszemélyek számára. 2017. december 31-ig ugyanis a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadón túl a 14 százalékos ehót is meg kellett fizetni a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Lakhatási támogatás I.

Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] 2017. január 1-jétől az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11 pontja valóban lehetővé teszi, hogy a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás értékéből egy meghatározott részhez adómentesen juthasson hozzá a munkavállaló.A mobilitási célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Kft. főiskolai hallgató tagjának nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Van valamilyen akadálya annak, hogy a főiskolai hallgató a kötelező nyári szakmai gyakorlatát annál a kft.-nél folytassa, amelynek egyébként tulajdonos tagja személyes közreműködési kötelezettség nélkül? Milyen közterheket kell abban az esetben fizetni utána, ha az egybefüggő 6 hetes gyakorlatra a kötelező minimumnál magasabb összegű juttatásban részesül?
Részlet a válaszából: […] Sem a Felsőokt-tv., sem a 230/2012. Korm. rendelet, sem egyéb jogszabály nem tiltja, hogy a hallgató olyan gazdálkodónál teljesítse nyári szakmai gyakorlatát, amelynek egyébként tulajdonos tagja.A hallgató az említett gazdálkodónál hallgatói munkaszerződés alapján végezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.
1
2
3
14