654 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló részére kifizetett napi 500 forint összegű költségtérítés? Amennyiben igen, akkor alapja lesz a társadalombiztosítási ellátásoknak is? A '08-as bevallási nyomtatvány 300. vagy 301. sorában kell szerepeltetni bevételként ezt az összeget? Mi a helyzet akkor, ha az élelmezési költséget a munkáltató felé benyújtott számla ellenében kapja a munkavállaló?

Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?

Kérdés: A mentesített keretösszeg számításakor mikor kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatott részére az esedékesség évét követő évben kifizetett munkabért?

Kérdés: Van választási lehetősége a munkáltatónak, hogy a közalkalmazott részére a munkába járással összefüggésben a helyközi távolsági autóbuszbérlet árának 86 százalékát, vagy a 9 forint/km utazási költségtérítést fizesse meg abban az esetben, ha a 9 forintos költségtérítéssel havi 29 700 forint, a bérlet árának 86 százalékával 55 298 forint járna a dolgozónak, aki mindennap a közigazgatási határon kívülről jár munkavégzés céljából Budapestre a munkavégzési helyére? Van felső határa a helyközi autóbuszjárat havibérlet árának 86 százalékos megtérítésének?

Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.

Kérdés: Jogosult GYET-re az az édesanya, akinek a gyermekei 4, 12 és 13 évesek, a két nagyobb gyermek heti 3 alkalommal szakköri képzésen vesz részt, a legkisebb pedig óvodás? Elhelyezhető a legkisebb gyermek egész napra az óvodába az ellátás veszélyeztetése nélkül, vagy csak rövidebb időtartamra?

Kérdés: Elszámolható adómentesen a munkáltató által vásárolt temetési koszorú?

Kérdés: Valóban jár a családi pótlék a nyári szünidőre az után a gyermek után, aki felsőoktatási intézményben tanul tovább? Mit kell tenniük a szülőknek annak érdekében, hogy biztosan megkapják az ellátást?

Kérdés: Hogyan tudja elintézni egy nyugdíjas személy, hogy a továbbiakban ne postai úton, hanem banki átutalással kapja meg az ellátását?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha egy önálló bírósági végrehajtó a munkabérét érintő letiltást adott ki, de álláspontja szerint a tartozást már kiegyenlítette? Továbbra is érvényesítenie kell a munkáltatónak a letiltást, vagy a munkavállaló értesítése alapján leállíthatja a levonást?