Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény GYES lejárta után

Kérdés: Mennyi időre és milyen mértékben vehető igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. október 28-ig részesült GYES-ben, és 2010. június 1-jétől munkaviszonyt létesített?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-ának (3) bekezdése értelmében az anyasági ellátások folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók utáni szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 16.

Egészségügyi szolgáltató kft. szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy egészségügyi szolgáltató kft. egészségügyi dolgozói (pl. gyógyszertári asszisztens, gyógyszerész, orvos) után fizetendő szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséget abban az esetben, ha az asszisztensek munkaidőben csak közfeladatot látnak el (betegellátás, betegirányítás), de a foglalkoztató cégnek nemcsak közfeladatok ellátásából származik bevétele, hanem pl. orvosok esetében ügyelet ellátásából, illetve orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzéséből? A vállalkozás szerződéses kapcsolatban áll az egészségbiztosítási szervvel.
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban a Szakhoz-tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja értelmében nem köteles szakképzési hozzájárulásra az Eü-tv. 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató – feltéve hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 26.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Országgyűlés 2012. október 1-jén fogadta el a 2012. évi CXLVII. tv.-t, amely – többek között – a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetéséről szól.Az adó alanya az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. november 27.

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: A szociális hozzájárulási adó vagy az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja képezi a szakképzési hozzájárulás alapját? Különböző fórumokon különböző információkat lehet olvasni. Amennyiben a szociálishozzájárulásiadó-alapot kell figyelembe venni, akkor a Start Extra kártyás dolgozó miatti kedvezmény levonása előtti vagy a levonás utáni összeg az irányadó?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A Szakhoz-tv. 4. §-a értelmében szakképzési hozzájárulásalapja megegyezik a kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával.Az ezzel ellentétes információt tartalmazó írásokvalószínűleg abban az időpontban születtek, amikor a Tbj-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. augusztus 21.

Főfoglalkozású társas vállalkozó szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki nem vesz fel jövedelmet, de megfizeti a kötelezően előírt közterheket?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Igen, kell. A Szakhoz-tv. 4. §-a értelmében a szakképzésihozzájárulás alapja megegyezik a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociálishozzájárulási adó alapjával.A szociális hozzájárulási adó alapjának a fogalmát a törvényaz értelmező rendelkezései között...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 27.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?
Részlet az állásfoglalásából: […]   A Szakhoz-tv. 3. § (1) bekezdése értelmében a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. A Tbj-tv. 21. § b) pontja úgy rendelkezik, hogy nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 28.

MÁV Start Klub VIP és Start Klub Prémium kártyák juttatásának adózása

Kérdés: Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e a munkavállalók részére vásárolt MÁV Start Klub VIP, illetve Prémium kártya? A kártya birtokosának korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége, így nem biztosítható, hogy döntően csak munkába járási célra kerül felhasználásra. Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató által biztosított MÁV Start Klub VIP és StartKlub Prémium kártyák korlátlan számú és irányú utazásra jogosítják amagánszemélyt. Ezért ha a kártyákat munkába járás céljából juttatja amunkáltató a munkavállalónak, akkor sem tekinthető a munkába...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 12.

Önkéntes pénztári hozzájárulás

Kérdés: Kaphat-e mindenhol önkéntes pénztári hozzájárulást az egyidejűleg több munkáltatónál dolgozó munkavállaló, ha a hozzájárulások összege együttesen sem haladja meg a kedvezményes adózásra jogosító értékhatárt? Egymást követő munkaviszonyokban adható-e kedvezményesen önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 71. § (5) bekezdése a) pontja alapján amunkáltató a magánszemély javára utalt önkéntes kölcsönös biztosítópénztáribefizetésekből kedvezményes juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönösnyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, az önkéntes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 8.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy alkalmi munkavállalónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2010. áprilistól megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv ésa közteherjegy, azonban úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás keretébentovábbra is lehetőség lesz alkalmi munkavállalót foglalkoztatni. Az Efo-tv. 2.§ 5. pontjába foglalt fogalommeghatározás értelmében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 23.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2010-es év a változások éve. A korábban adómentesen adhatóbéren kívüli juttatások jó része adókötelessé vált, más része kedvezményesadózás alá esik, csupán néhány juttatás maradt adómentes.Néhány béren kívüli juttatás továbbra is adómentes maradt.2010. évtől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 23.
1
…
12
13
14
…
17