Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozóelőírásokat az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon – a 127. § (1)bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel – a munkavállaló csaka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Munkaidő beosztása, szabadság kiadása

Kérdés: Folyamatos munkarendnek számít-e a foglalkoztatás, ha a munkavállaló 12 órás munkarendben dolgozik úgy, hogy egyik nap nappal, a másik nap éjszaka megy dolgozni, és utána 2 nap szabad? Jogosan jár-e el a munkáltató, ha a dolgozó szabadságnapjainak számát a törvényben meghatározott 30 napról 20 napra csökkenti a munkabeosztásra hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a) a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nemhaladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiaielőírásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: 1970-ben született munkavállaló első gyermekét 1990-ben, második gyermekét 1991-ben szülte. A második gyermek beteg, aki után 2005. február 27-éig fizetés nélküli szabadságon volt a munkavállaló. A munkaszerződést közös megegyezéssel 2005. február 28-án megszüntették. Hány nap szabadság-, illetve pótszabadság-megváltást kell fizetni a dolgozó részére, aki 1988. november 1-jétől állt alkalmazásban a cégnél (ez volt az első munkahelye)?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben az érintett munkavállalót az Mt. 131. §(1) bekezdése alapján – 1990. évben 20 munkanap,– 1991. évben 20 munkanap,– 1992. évben 20 munkanapalapszabadság illette meg.Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontja értelmében amunkaviszony szünetelésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

A ki nem vett szabadság kezelése

Kérdés: Ki lehet-e fizetni a következő évre átvitt évi rendes szabadságot, ha a dolgozó a tárgyévet követő év június 30-ig nem tudja kivenni? Van-e valamilyen egyéb lehetőség a szabadság pénzbeli megváltására?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadására vonatkozó előírásokat az Mt. 134.§-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a szabadságot esedékességénekévében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén aszabadságot legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
Részlet a válaszából: […] A Fog-tv.-t az Országgyűlés 2004. december 13-án fogadta el,2004. december 21-én került sor a kihirdetésére és 2005. január 1-jén lépetthatályba.A miniszteri indoklás szerint a Fog-tv. a foglalkoztatás újjogi eszközeként kívánja megteremteni annak a lehetőségét, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Apának járó pótszabadság

Kérdés: Évközi belépők esetében időarányosan kell-e kiadni az apának járó szülési pótszabadságot és gyermeknevelési pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendesszabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.Az Mt. 133. §-ában foglalt rendelkezések értelmében, ha amunkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a GYES-ről visszatérő dolgozót, aki 1969-ben született, első gyermekét 1999-ben szülte, terhességi-gyermekágyi segélyt kapott 2000. március 10-ig, majd GYED-et 2001. március 10-ig? Második gyermeke 2001-ben született, és 2002. március 10-ig TGYÁS-ban részesült, majd 2003. október 10-ig GYED-en volt, 2003. október 12-től pedig GYES-ben részesült. Megilleti-e a szabadság a második gyermek után is a fizetés nélküli szabadság első évére?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 131. § (1) bekezdés b) és c) pontjaalapján 1999. évben 22 munkanap, 2000. évben 23 munkanap alapszabadság illettemeg. Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontja értelmében amunkaviszony szünetelésének időtartama alatt a szülési szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Keresőképtelenség szabadság ideje alatt

Kérdés: Egy cég tervezett, egységes üzemszüneti leállást tervez, amelyet előre kihirdet, hogy a szabadságolást programozni lehessen. Ha valamelyik dolgozó a fenti időszak alatt keresőképtelenné válik, elszámolható-e részére táppénz az előre kiírt fizetett szabadság helyett, vagy keresettel ellátottnak kell tekinteni, és a táppénzigényét el kell utasítani? Hogyan változik az elbírálás abban az esetben, ha a dolgozó nem szabadságon, hanem igazolt, nem fizetett távolléten van, és keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadására vonatkozó előírásokat az Mt. 134.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében aszabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után -a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Szüléshez kapcsolódó ellátások

Kérdés: Egy nő dolgozó foglalkoztatása határozatlan idejű munkaszerződéssel történik 1998. november 12-től. Veszélyeztetett terhesség miatt 2002. június 7-től 2002. december 9-ig táppénzben részesült, majd szülését követően 2002. december 9-től 2003. június 15-ig terhességi-gyermekágyi segélyt, 2003. június 16-tól 2004. december 9-ig gyermekgondozási díjat kapott. A gyermekgondozási díj letelte után kiadható-e a dolgozónak az ún. "GYES-szabadság", és utána közvetlenül igényelheti-e a gyermekgondozási segélyt? Tervezik a második gyermeket, de a többszöri vetélést követően az anyának ezt az időszakot is ágynyugalomban kell töltenie. A GYES megszakítása után igényelhető-e a táppénz, és ha igen, milyen mértékben? A második gyermek megszületését követően jogosult lesz-e gyermekgondozási díjra, ha igen, mi alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolásához először is azt kell figyelembevenni, hogy az illető 1998. november 12-től jelenleg is munkaviszonyban áll,tehát biztosított.A szabadság kiadásáról az Mt. rendelkezik. A szabadságkiadásának időpontját – a munkavállaló meghallgatása után – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Ki nem vett szabadság utólagos kifizetése

Kérdés: Jogosan jár-e el az a cég, amely megtagadja az alkalmazott ügyvezető 5 év alatt összegyűlt, közel 80 napi szabadságának kifizetését arra hivatkozva, hogy az előző évi szabadság csak a következő év június 30-ig használható fel, egyébként elvész? Az ügyvezető munkaviszonya rendes felmondással szűnik meg.
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadására vonatkozó előírásokat az Mt. 134.§-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a munkáltató köteles aszabadságot az esedékességének évében (tárgyévben) kiadni, jogosult a szabadságkiadásának időpontját meghatározni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
16
17
18
21