Ellátások harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Milyen kereset alapján állapítják meg a harmadik gyermek után járó ellátásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2006. március 16. óta áll a munkáltató alkalmazásában, első gyermeke 2007. október 5-én, a második 2009. június 19-én született, a harmadik gyermek születésének várható időpontja pedig 2012. december 6.? A biztosított 2007. június 27-től nem rendelkezik munkabérrel, mert ettől az időponttól folyamatosan valamilyen egészségbiztosítási ellátásban, illetve GYES-ben részesül. Második gyermekével 2011. június 19-ig GYED-et kapott 3336,67 forint/nap összegben, azt követően jelenleg is GYES-ben részesül. 2012-ben a szerződés szerinti munkabére 263 000 forint/hó. Lesz-e különbség az ellátás összegében, ha a GYES lejártát követően vagy egy kicsit hamarabb visszamegy dolgozni, letölti a 80 munkanap szabadságát, és utána még a szülésig dolgozik?
Részlet a válaszából: […]  A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultságkezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeliegészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlagaalapján kell megállapítani, ha van az igénylőnek ezen időtartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyeket, illetve a munkáltatót egy kft. nyugdíjas felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíja után?
Részlet a válaszából: […]  A kft. felügyelőbizottságának választott tisztségviselőjebiztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben a járulékalapot képezőjövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harmincszázalékát (27 900 forintot), illetve naptári napokra annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet a válaszából: […]  Először nézzük a beltag jogviszonyát. A Tbj-tv. 4. §-ának d)pontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság bel- éskültagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesenközreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […]  2012. január 1-jétől az Szja-tv. 46. §-a (4) bekezdésénekmódosítása következtében a kifizetőnek adóelőleget kell megállapítania aszámlaadásra kötelezett – ún. adószámos – magánszemély által számlázottbevételből. A Tbj-tv. 4. §-a a) pontjának 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. évben hatályos Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdésealapján "Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyiönálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapítottjövedelem, továbbá átalányadózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Nők kedvezményes nyugdíjába vonult munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú nyugdíjasnak számít-e az a nő, aki 2012 májusában 40 éves munkaviszony után nyugdíjba fog vonulni? Ha igen, akkor betöltheti-e a jelenlegi munkakörét a jelenlegi fizetéséért, vagy csak a minimálbér másfélszeresét keresheti?
Részlet a válaszából: […]  Az a hölgy, aki 40 éves jogosultsági idejére tekintettelszerez nyugdíjjogosultságot, életkorától függetlenül saját jogú nyugdíjasnakminősül. Így vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő,illetve biztosított munkavállalóként nem kötelezett 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató a táppénz ideje alatt annak a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalónak, aki betegsége miatt hosszú táppénzes időszakra számíthat, amit a munkáltatója nem "tolerál"? Jogosult lesz-e táppénzre abban az esetben, ha egyéni vállalkozóként is működik, de a munkaviszonya megszűnik? Milyen módon igényelheti a táppénzt? Vonnak-e valamilyen járulékot a rehabilitációs járadékból?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolásához először a biztosításikötelezettséget és a pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetésikötelezettséget kell vizsgálni. Saját jogú nyugdíjas – többek között – az atermészetes személy, aki a Tny-tv., illetve nemzetközi egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
Részlet a válaszából: […]  A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem ahavi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, a munkabér helyett kifizetetttávolléti díj vagy átlagkereset, illetve szerződés alapján járó díjazás vagyegyéb jövedelem. A 2011. évi bérkompenzáció bér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó közterhei, ellátásai

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adót kell fizetnie 2012. január 1-jétől a korábban előrehozott öregségi nyugdíjban, jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak? Kell-e fizetnie 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, ha igen, jogosult lesz-e ez alapján táppénzre? Részesülhet-e továbbra is jövedelempótló ellátásban?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben említett személy 2012. január 1-jétől nemminősül saját jogú nyugdíjasnak, tehát egyéni vállalkozóként kiegészítőtevékenységet folytatónak sem.Ebből következően – feltéve hogy nem rendelkezik másutt heti36 órát elérő foglalkoztatással – havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása

Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
Részlet a válaszából: […]  A korhatár alatti ellátásban – jelen esetben 2011. december31-én korengedményes öregségi nyugdíjban – részesülő személyek 2012. január1-jétől elvesztették nyugdíjas státuszukat, ezért az ellátásuk mellett elértjövedelemből – a nyugdíjasként fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
1
13
14
15
30