Nyugdíjas munkavállaló munkabalesete

Kérdés: Jogosult-e baleseti táppénzre az a saját jogú nyugdíjas munkavállaló, akinek korábbi munkaviszonya nyugdíjazása miatt 2026. augusztus 31-én megszűnt, majd 2026. szeptember 14-től egyéves, határozott idejű munkaszerződéssel ismét munkába állt, és 2026. október 05-én munkabalesetet szenvedett, amelyet a munkáltató társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként ismert el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A saját jogú nyugellátásban részesülő személy, ha a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott jogviszonyt létesít, például munkaviszonyban áll, nem minősül biztosítottnak. Baleseti táppénzre pedig az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítása megszűnését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjjogosultság visszamenőleges érvényesítése

Kérdés: Befolyásolja bármilyen módon az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, ha egy kft.-ben munkaviszony keretében dolgozó tag év közben visszamenőleg érvényesíti a nyugdíjjogosultságát? A munkavállaló havi bruttó munka-bére 500 ezer forint.
Részlet az állásfoglalásából: […] A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, ami azt jelenti, hogy nem terjed ki rá a biztosítási kötelezettség, tehát munkabérét társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó nem terheli.Amennyiben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Jogalap nélkül felvett táppénz visszakövetelése

Kérdés:

Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?

Részlet az állásfoglalásából: […] A 2023-ban és 2024-ben folyósított táppénz 2026-ban is visszakövetelhető lehet az érintett személytől, ha az ellátás felvétele neki felróható. A visszakövetelést önmagában nem akadályozza meg, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelynél 2025-ben átfogó ellenőrzést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:      

Nyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Mennyi lehet a maximális keresete a továbbiakban annak a nőnek, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát, de már rendelkezik a 40 év jogosultsági idővel, és 2026. október 1-jétől igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját? Az érintett nem szünteti meg a jelenlegi munkaviszonyát, a munkáltatója tovább kívánja alkalmazni a nyugdíjazás után is.
Részlet az állásfoglalásából: […] A nyugdíjas munkavállaló a versenyszférában (munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban) korlátozás nélkül, korlátlan összeget kereshet a nyugdíja mellett, és ezzel egyidejűleg a nyugdíját korlátozás nélkül, teljes összegben folyósítják tovább.A saját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezető fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Elmehet fizetés nélküli szabadságra egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, ha a társaságnak rajta kívül további két, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője is van? Az érintett ügyvezető saját jogú nyugdíjas, a társasági szerződés pedig rögzíti, hogy a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszonyban látja el. Amennyiben fizetés nélküli szabadságra mehet, szükséges emiatt módosítani a társasági szerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság vezető tisztségviselője az ügyvezetési feladatait a társasággal kötött megállapodása alapján megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A kérdésben szereplő ügyvezető esetében a vezető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Kft. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja eddig semmilyen formában nem vett részt a társaság tevékenységében. 2026. július 1-jétől megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat. Be kell jelenteni a jogviszonyát a 08E adatlapon, illetve szerepeltetni kell-e az ügyvezetőt a 2608 jelű bevallásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mivel a kérdésben említett tag az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban látja el, a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül. Saját jogú nyugdíjasként azonban kiegészítő tevékenységet folytató személynek tekintendő, ezért társas...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után

Kérdés:

Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?

Részlet az állásfoglalásából: […] A társadalombiztosítási szabályok alapján a munkavállaló nem minősül saját jogú nyugdíjasnak akkor sem, ha már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de továbbra is rokkantsági ellátásban részesül. A Tbj-tv. saját jogú nyugdíjas fogalma kizárólag azokat a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban nyugdíjasnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor önellenőrzést kell benyújtania a 2025. IV. negyedéves bevallására, tekintettel arra, hogy az özvegyi nyugdíjról szóló határozatot csak 2026 márciusában kapta kézhez? Hogyan kell megállapítani a december havi járulékalapját, ha abban a hónapban érkezett bevétele révén 960 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezett? 2026. I. negyedévére már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül. Ez azt jelenti, hogy – noha nem saját jogú nyugdíjas, hiszen a nyugdíjkorhatár betöltése ellenére is rokkantsági ellátásban részesül – ettől az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjkorhatárt betöltött, korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozás

Kérdés: Fennáll a Szocho-tv. 5. §-ának (1a) bekezdése szerinti szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy nyugdíjkorhatárt betöltött, ám nyugdíj helyett korhatár előtti ellátást választó, özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó után is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Szocho-tv. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdései szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – többek között– a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címkék:  

Védett korú munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés:

Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?

Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. nem ismeri az ún. „early pension arrangement” konstrukciót, amelyben a munkavállaló akár 2–5 évig munkavégzés nélkül, teljes bérrel lenne foglalkoztatva. Álláspontunk szerint ez a konstrukció a joggal való visszaélés gyanúját keltheti, különösen, ha nem áll fenn...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 7.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
46