Munkásszállás biztosítása

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni a munkáltató által térítésmentesen biztosított munkásszállás után? Lakhatnak-e ugyanabban a munkásszállóban a munkavállalók közeli hozzátartozói is, és ha igen, milyen közterheket kell megfizetni ez után a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] A munkásszállás biztosítását az adószabályok továbbra isadómentes juttatásként kezelik. Az Szja-tv. I. számú mellékletének 8. pontjánakf) alpontja értelmében a természetbeni juttatások közül adómentes amunkásszálláson történő elhelyezés, azonban az adómentesség csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének természetbeni juttatásai

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban a saját társaságával egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője? Ha igen, kaphat-e a kft.-től kedvezményes természetbeni juttatásokat és egyéb béren kívüli juttatásokat, illetve állíthat-e ki kiküldetési rendelvényt a saját tulajdonú személygépkocsi használatára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 22. § (2) bekezdése alapján vezető tisztségviselő afeladatait a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonybanláthatja el. Fő szabályhoz szűkítő rendelkezést a Gt. 22. § (3) bekezdésetartalmaz, mely szerint egyszemélyes gazdasági társaság tagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy szja-ja

Kérdés: Mi lesz az szja alapja, és milyen összegű személyi jövedelemadót kell vonni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személytől? A foglalkoztató a kifizetett díj után megfizeti a 27 százalékos ehót.
Részlet a válaszából: […] A fizetendő szja alapja megegyezik az adóelőleg-alapszámításánál figyelembe veendő jövedelem + az adóelőleg-alap kiegészítésösszegével.Az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemmeghatározásánál elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem ehója

Kérdés: Kell-e ehót fizetnie a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után? Amennyiben igen, mennyi a közteher mértéke? A magánszemély a jövedelem után összevonás alá eső jövedelemként fizet szja-t 2010-ben.
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan-bérbeadásból származó – függetlenül attól, hogyösszevont adóalapba tartozó vagy külön adózó jövedelemről van-e szó – egymillióforintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg 14 százalékos egészségügyihozzájárulás alapját képezi, kivéve ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében

Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden: járulékfizetési szempontból nem, azonban aszemélyijövedelemadó- és a százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség szempontjából igen. Mindez részletesen a következőképpen alakul.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy uniós állampolgárról van szó,társadalombiztosítási hovatartozását a közösségi koordinációs szabályokalkalmazásával kell megállapítani. Erre jelenleg még az 1408/71/EGK rendelet ésa végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet előírásai érvényesek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ingatlan-bérbeadás ehója

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, amennyiben a magánszemély az összevonandó jövedelem részeként kezeli a bevételét, a bevételnek vagy a jövedelemnek kell-e meghaladnia az egymillió forintot az ehofizetési kötelezettség tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Nézzük, hogy mit írnak elő szó szerint az idevágójogszabályok! Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdés e) pontja szerint a magánszemély azadóévben megszerzett ingatlan bérbeadásából [Szja-tv. 16. § (1) bekezdés és 74.§] származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szuperbruttósítás társadalombiztosítási ellátások esetén

Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Nem minden jogszabályban kell keresni mélyebb értelmet, mertnincs benne. Ilyen az adóalap-kiegészítés, vagy népszerű nevén aszuperbruttósítás is. A jogalkotó kicsit bonyolultan egy egyszerű szorzástfogalmazott meg, melynek lényege, hogy az adóalap meghatározásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Adószámmal rendelkező magánszemély járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Mit tehet a 7-es adószámmal rendelkező magánszemély abban az esetben, ha a kifizető nem akarja számfejteni a számlán szereplő összeget, és nem fizeti meg a magánszemély után a járulékokat? Meg kell-e fizetnie a közterheket a magánszemélynek, aki egy 20 órás közalkalmazotti jogviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Bizony nagy tévedésben van, aki úgy gondolja, hogy ilyenesetben a magánszemélynek kell a járulékokat kifizetni. Ellenben – biztosításijogviszony hiányában – a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás őt terhelné,amennyiben a kifizető eljárása helyes volna. De...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] Az említett tájékoztató továbbra is alkalmazható, tekintvehogy a benne szereplő jogszabályi helyek – az ügy lényegét érintően – nemváltoztak.A kérdésben említett vállalat a Tbj-tv. 4. § a) pontjábanfoglaltaknak megfelelően foglalkoztatónak minősül a juttatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.
1
22
23
24
40