Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadó szempontjából a kifizetett összegteljes egésze munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő a 2 609 000forint átalány-kártérítés kivételével, amely adómentes jövedelem. Ennek adójogiminősítésénél fel kell hívnunk a figyelmet a 2006/39. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Egyéni vállalkozó korengedményes nyugdíja

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát, vagy elég szüneteltetnie a vállalkozói tevékenységét annak a munkavállalónak, aki a munkáltatójával kötött megállapodás alapján ebben az évben korengedményes nyugdíjba vonul, és a munkaviszonyát ezzel egyidejűleg a jogszabályi előírások értelmében megszünteti? Korengedményes nyugdíjazása után folytathatja-e tevékenységét kiegészítő tevékenységűként egy evás egyéni vállalkozó, illetve van-e ennek valamilyen korlátja a nyugdíj szempontjából?
Részlet a válaszából: […] 2010. január 1-jétől a korengedményes nyugdíjazás feltételeia munkavállaló részéről a szükséges, legalább 37 év szolgálati idő megszerzése,a meghatározott életkor betöltése (ez az 1952-ben születetteknél az 57. életévbetöltését követő 183. nap, az 1953-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémát több jogszabályi hely "irányából" ismeg lehet közelíteni.A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett(kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] Annak a kérdésnek az előzetes megválaszolására, hogy azigénylő rokkantsági nyugdíjra vagy rehabilitációs járadékra lesz jogosult, azOrszágos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet állásfoglalása nélkülnincs lehetőség. Ugyanis az említett ellátásokra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Nyugdíjjárulék felső határa

Kérdés: Hogyan alakul a nyugdíjjárulék felső határa annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. január 31-ig GYED-ben részesült, április 1-jétől pedig GYES mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az érintett munkavállaló 2010. március 31-ig csaknyugdíj-biztosítási jogviszonyban (hiszen mind a GYED, mind GYESnyugdíjjárulék-köteles) állt. Ez az időszak a főfoglalkozású munkahelyén kiesőidőnek tekintendő. Ebből következően munkaviszonyában a 2010. évinyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] A kifizetett osztalék adókötelezettségét – függetlenülattól, hogy az osztalék jóváhagyására melyik évben került sor – a kifizetésévében hatályos szabályok szerint kell megítélni. Az Szja-tv. 66. § (1)bekezdése alapján az osztalék címén megállapított bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.
Kapcsolódó címke:

Táppénzes időszakok hatása a nyugdíj összegére

Kérdés: Hogyan befolyásolják a 2011-ben igényelt nyugdíjat a gyakori táppénzes időszakok?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj összege – a 2012. december 31-igmegállapításra kerülő nyugdíjak esetében – az öregségi nyugdíj összege azelismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétőlfügg. Természetesen minél magasabb összegű jövedelemmel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

1952-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Megválthatja-e a hiányzó 3 év szolgálati időt az az 1952. november 18-án született személy, aki előrehozott öregségi nyugdíjba szeretne menni 2011-ben, de akkor még csak 37 év jogviszonya lesz? Amennyiben igen, milyen módon és milyen összeget kellene befizetnie?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos nyugdíjtörvény alapján az előrehozottöregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából lényeges kérdés az igénylő neme.Ugyanis 2011-ben a kérdező akkor lehetne jogosult előrehozott öregséginyugdíjra, amennyiben nő, és legalább 40 év szolgálati időt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.
Kapcsolódó címke:

Valorizáció nyugdíjemelés esetén

Kérdés: Alkalmazni kell-e a 2010. évi valorizációt a 2009 decemberében megállapított 0,5 százalékos nyugdíjemelés összegére?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a kérdés az évenkénti – a tárgyévjanuárjában végrehajtott – rendszeres nyugdíjemelésre vonatkozik, hiszen a 0,5százalékos nyugdíjnövelés kapcsán a valorizáció nem értelmezhető. A valorizációugyanis a nyugdíj megállapításának egyik eleme. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Rehabilitációs járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet az ellátás megszüntetése nélkül egy rehabilitációs járadékban részesülő személy, akinek az ellátását 2009-ben állapították meg, és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete 56 000 forint volt?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs járadék mellett, annak megszüntetése nélkülkeresőtevékenységet akkor lehet folytatni, ha a járadékban részesülő hategymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.
1
33
34
35
51