701 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a szülést követően az a személy, akinek a határozott idejű munka­szerződése 2013. augusztus 31-én lejár, és 2013 szeptemberében Spanyolországba költözik, mert egy spanyol állampolgárral köt házasságot? A szülés várható időpontja 2013 decembere. Jogosult lesz egészségügyi ellátásra a kiköltözése után? Igényelhet munkanélküli-ellátást a szülés előtt? Ha igen, hogyan kell ezt megtennie?

Kérdés: Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló után?

Kérdés: Fizethető az apának a gyermek születése miatt igénybe vett 5 munkanapra átlagkereset a távolléti díj helyett, ha a munkáltató a kollektív szerződés szerint a távollétekre ezt fizeti, és ez az összeg magasabb, mint a távolléti díj? Visszaigényelhető-e ez az összeg, vagy csak a távolléti díj?

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek című kiadvány előfizetési számlájával érvényesíthető-e – a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésében – a szakmai kiadvány megvásárlásával megszerezhető 2 kreditpont?

Kérdés: Hol kell megfizetnie a személyi jövedelem­adót, illetve melyik országban, és milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a Magyarországon biztosítási jogviszonyban lévő magyar állampolgárnak, aki megbízás keretében Malajziában is munkát végez egy malajziai cég telephelyén? A magyar állampolgár Malajziában nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik kint, a megbízónak nincs semmilyen fióktelepe vagy leányvállalata Magyarországon, az éves megbízási díj pedig meghaladja a 10 000 USD-t. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a munkavégzés részben Malajziában, részben Magyarországon történne?

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy kft. dolgozója után, aki nem vesz fel munkabért, és a cég a minimálbér után fizeti meg utána a járulékokat?

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.

Kérdés: Helyesen jár el az a magyar vállalkozás, amelyik a román ügyfeleinél végzett munkára évek óta egy román munkaerő-kölcsönző cégtől bérel román állampolgárságú munkavállalókat, ha az Mt.-ben a kölcsönzés ideiglenességére megállapított 5 évet az új törvény hatálybalépésétől számítja, tekintettel arra, hogy a régi Mt. nem tartalmazott ilyen szabályozást? Alkalmazni kell ebben az esetben a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontját, illetve az 56/A. § (4) bekezdésének rendelkezéseit? A román munkavállalók két évet meghaladóan dolgoznak a magyar vállalkozásnak, de csak Románia területén. Kit terhel ebben az esetben a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Beleszámít a passzív módon folyósított GYES időtartama a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe? Jogosult lesz az ellátásra az a nő, aki 32 év ledolgozott munkaviszonnyal rendelkezik, és 8 évig passzív GYES-t kapott?

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?