Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] ...alatt munkát nem végzett. A járulékfizetési felső határ szempontjából 1 napot, vagyis az október 16-át lehet figyelembe venni, ami a munkaviszony megszűnésének napja. Megjegyezni kívánjuk, hogy a szülési szabadság időtartamára, valamint a GYED, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] ...rájuk a kötelező biztosítás nem terjed ki, és a társaságnak járulékot sem kell utánuk fizetnie. Ettől eltérően az Eho-tv. szabályai a munkaviszonyban álló személy után, annak illetőségétől függetlenül előírják a tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...döntéseit. Ez pedig a személyes függőséget, az alá-fölé rendeltséget és az utasításhoz kötöttséget kizárja, ami magának a munkaviszonynak a létét is kizárja. Az APEH az előbbiek okán utasítja el annak lehetőségét, hogy egy 70 százalékos tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló dolgozó után a foglalkoztatónak a jogviszony tartamára kell megfizetnie a havi 3450 (napi 115) forint egészségügyi hozzájárulást [Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja, illetve 9. § (1) bekezdés].E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címke:

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.(2) A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlékon a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjalap

Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe a GYES mellett létesített 4 órás munkaviszonyból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekgondozási segély mellett folytatott munkaviszonyból származó kereset nyugdíjjárulék-alapot képez. A Tny-tv. 22. § (1) bekezdése alapján az öregségi nyugdíj összegének kiszámításához a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címke:

Gyermekkedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján megilleti-e a 7 nap szabadság azt az aktív dolgozó férjet, akinek a felesége "hivatásos anya" (három gyermekük nevelésével foglalkozik)?
Részlet a válaszából: […] ...Eltérő, tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában nincs akadálya annak, hogy a 7 nap gyermeknevelési szabadságot nyilatkozat alapján a munkaviszonyban álló férj vegye igénybe, függetlenül attól, hogy felesége a Cst. 23. §-ában foglaltak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:    

Munkanapok számítása

Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] ...ünnepnapokat (10 munkaszüneti nap/év). Az Mt. 107. § h) pontja értelmében mentesül a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége alól munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkáltató engedélye alapján.Az Mt. 151. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címke:

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszából: […] ...és a 331 700 forint különbsége nem képezi nyugdíjjárulék alapját, és mint nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem elvész.Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a járulékfizetési felső határt arányosan, naptári napokra számolva kell levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás megszüntetése

Kérdés: Fel kell-e számolnia, vagy elég szüneteltetnie egyéni vállalkozását annak a biztosítottnak, aki rövidesen lejáró gyermekgondozási segélye után főállású alkalmazottként egy betéti társaságnál kíván elhelyezkedni, és vállalkozói tevékenységét nem folytatja? Hogyan kell fizetnie a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...segély megszűnésével a vállalkozó egy betéti társaságban fog dolgozni. Ha erre a foglalkoztatásra legalább heti 36 órás munkaviszonyban kerül sor, akkor egyéni vállalkozóként – kivét híján – szintén nincs semmilyen járulékfizetési kötelezettsége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
1
…
356
357
358
…
369