Találati lista:
2511. cikk / 3611 Ellátások alapja második szülés esetén
Kérdés: Érdemes-e az anyának 180 napra havi nettó 125 000 forint bérrel munkát vállalni, hogy a második szülés után ismét kedvező összegben járjanak részére az ellátások abban az esetben, ha a munkaviszonya 2005. január 1-jétől áll fenn, 2007. augusztus 5-én szült, 2007. augusztus 1-jétől terhességi-gyermekágyi segélyben, majd jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül? A biztosított munkabére 2005 januárjától 2006 januárjáig havi 320 000 forint, 2006 februárjától 2006 decemberéig havi 201 000 forint, 2007 januárjától 2007 júliusáig havi 477 000 forint volt. A második szülés várható ideje 2009. május hó.
2512. cikk / 3611 Végkielégítés közös megegyezés esetén
Kérdés: Jogosult lesz-e végkielégítésre a munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltatója meg akarja szüntetni a munkaviszonyát, de a közös megegyezést szorgalmazza? A munkavállaló munkaviszonya meghaladta a 3 évet.
2513. cikk / 3611 Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
2514. cikk / 3611 Bulgáriában dolgozó magyar munkavállaló társadalombiztosítási közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el a magyar követség, amely állandó tartózkodási engedély alapján Bulgáriában élő és dolgozó magyar állampolgárságú munkavállalója után a bolgár szabályok szerint fizeti meg a társadalombiztosítási járulékokat, vagy a magyar szabályok szerint kellene eljárnia? A munkavállaló nem diplomata és nem kiküldött.
2515. cikk / 3611 Bt.-beltag munkanélküli-ellátása
Kérdés: Igénybe vehet-e munkanélküli-ellátást egy betéti társaság beltagja, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett, de a munkáltatója megszűnt? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a beltagsága miatt? Teljeskörűen biztosított lesz-e a munkanélküli-ellátás ideje alatt?
2516. cikk / 3611 Társas vállalkozó adómentes juttatásai
Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
2517. cikk / 3611 Ballonos ivóvíz
Kérdés: Elszámolható-e védőitalként egy utazási irodán az elsősorban az alkalmazásban álló munkavállalók részére az ügyfelek kiszolgálását célzó irodában egész évben biztosított ballonos ivóvíz? Az üzlethelyiségben – klímaberendezéssel fenntartott – állandó hőmérséklet 22-23 °C.
2518. cikk / 3611 Főiskolai hallgató minősítése
Kérdés: Pályakezdőnek minősül-e és jogosult lesz-e a Start kártya kiváltására az a főiskolai hallgató, akit egy kft. hat hétnél tovább alkalmazott, és hallgatói munkaszerződés alapján úgynevezett hallgatói munkadíjat fizetett részére a minimálbér 15 százalékának megfelelően heti 10 350 forint összegben?
2519. cikk / 3611 Szakképzési hozzájárulás alapja
Kérdés: Szakképzésihozzájárulás-alapot képez-e a Start kártyás bér?
2520. cikk / 3611 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
