Portások munkarendje

Kérdés: Foglalkoztathatja-e egy vállalkozás 24/48 órás munkabeosztásban a munkaviszony keretében alkalmazásban álló portásokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 119. § (3)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkavállaló napi, illetve hetimunkaideje a 12, illetve a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörbenfoglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72órát nem haladhatja meg. Napi, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

"Próbamunka"

Kérdés: Milyen szankciók sújthatják a munkáltatót abban az esetben, ha egy varrodába állásinterjúra érkezett személyt megkérnek, hogy varrjon egy próbadarabot, mert csak akkor veszik fel, ha szépen dolgozik? Mi történik akkor, ha éppen ebben az időben a munkaügyi ellenőrök megjelennek a munkáltatónál, és mindenkit nyilatkoztatnak, aki éppen dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. az ún. próbamunka fogalmát nem ismeri, az ítélkezésigyakorlat az ún. próbamunka intézményét egyértelműen jogellenes tevékenységnekminősíti.A "próbamunka" intézménye felveti azt a kérdést, hogy az Mt.rendelkezései szerint a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Tehergépjármű-vezető pótlékai

Kérdés: Megilleti-e valamilyen pótlék a tehergépjármű-vezetőt, és ha igen, melyik törvényben található meg ennek részletezése? Az Mt.-ben nem található erre vonatkozó információ.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/A § (3) bekezdése értelmében, ha a törvényvalamely gazdasági ágazat, alágazat tekintetében a munkavállaló munkavégzéséreszakmai szabályt ír elő, e törvény munkaidőre és pihenőidőre vonatkozórendelkezéseit a szakmai szabályokban meghatározott eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat, előírásokataz Mt. XI. fejezete alatt elhelyezett 193/B-193/P §-okban foglalt rendelkezésekhatározzák meg.E rendelkezések értelmében a munkaerő-kölcsönzés olyansajátos jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Magyar-amerikai kettős állampolgár kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos Gt. 30. §-a szerint a vezetőtisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszonykeretében látja el – a Ptk. megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályait kellmegfelelően alkalmazni. Ez a rendelkezés azonban az egyszemélyes kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Liftügyeletet ellátó társasházi lakó jogviszonya

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha egy társasház egy lakóval szeretne szerződést kötni havonta két hét folyamatos liftügyeletre, mely idő alatt éjjel-nappal otthon készenlétben kell állnia? A társasház havi 60 000 forint jövedelmet fizet ezért a munkáért. Hogyan kell megállapítani a szabadságot, hogyan kell számolni a szolgálati időt, illetve kell-e jelenléti ívet vezetni, és ha igen, hogyan? Kell-e pótlékot számolni a munkabérre?
Részlet a válaszából: […] A teljes (törvényes) munkaidőre vonatkozó előírásokat az Mt.117/B §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a teljes munkaidő mértéke napi 8,heti 40 óra.A munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felekmegállapodása az előző bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Nyugdíjas ügyvezető szerződése

Kérdés: Milyen szerződésre van szükség egy tulajdoni részesedéssel rendelkező nyugdíjas ügyvezető esetében, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után csak 5 százalékos baleseti járulékot kelljen fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az attól függ, hogy az érintett tagnak a társaságtevékenységében történő személyes közreműködése ténylegesen milyen feladatokellátásában nyilvánul meg. Függ azért, mert az 5 százalékos mértékű balesetijárulékot kizárólag a társas vállalkozó után kell (lehet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Munkáltatói jogokat gyakorló tag jogviszonya

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost abban a kft.-ben, amelyben három egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tag van?
Részlet a válaszából: […] Igen. A munkaviszony létesítésének lehetőségéből csak ameghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel bíró tag akizárt. Tekintve, hogy jelen esetben ilyen tag nincs, bármelyikük létesíthetmunkaviszonyt is a társasággal. Olvasói észrevétel(megjelent a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Készenléti idő nyilvántartása

Kérdés: Egy megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltatónál 24/48 órában dolgoznak a munkavállalók. Milyen munkajogi szabály írja elő a készenléti idő nyilvántartását, illetve megkülönböztetését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a) a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nemhaladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiaielőírásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy valóban feloldatlan ellentmondást érint. Ezentúlmenően egy olyan rangsorolásra késztet, amelyet nem tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
1
12
13
14
17