Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk által leírtakból az tűnik ki, hogy az érintettmagyar magánszemélyek a magyar leányvállalattal biztosítási jogviszonybanállnak, és feltételezhetően Magyarországon van a lakóhelyük is. Ciprus azEurópai Unió tagja, így országaink viszonylatában a 1408/71/EGK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] Figyelembe véve a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaságközött a szociális biztonságról szóló egyezmény (2006. évi LXXIX. törvény)szabályait, a koreai állampolgárságú személy a magyar társadalombiztosításhatálya alá tartozik, ennek következtében a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Szabadság mellékfoglalkozásban

Kérdés: Mennyi szabadság jár a mellékfoglalkozásában annak a munkavállalónak, aki egy másik foglalkoztatónál rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és emellett hétvégenként havi 2-3 alkalommal ügyeletet vállal egy intézménynél? A főfoglalkozásában jelenleg 22 nap szabadság illeti meg a munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló rendes szabadságához való jogot, annakmértékét nem befolyásolja, hogy a munkavállaló első vagy továbbimunkaviszonyában kell azt megállapítani, továbbá nem befolyásolja az sem, hogya munkavállalót teljes vagy részmunkaidőre alkalmazzák. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Alkalmi munkavállaló jogorvoslati lehetőségei

Kérdés: Kihez fordulhat jogorvoslatért az a 17 éves gimnáziumi tanuló, aki március-május hónapokban alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozott, de a május havi fizetésének csak a töredékét kapta meg, mert a foglalkoztató szerint kárt okozott? A munkavállaló nem ismeri el a károkozást. A dolgozó és a foglalkoztató között munkaszerződés nem jött létre, csak egy emlékeztetőt írt alá a munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] A fenti ügyben először is azt kellene tisztázni, hogy amunkaviszony hogyan létesült. Arról van szó a feltett kérdésben, hogymunkaszerződést nem kötöttek, de alkalmi munkavállalói kiskönyvvel történt afoglalkoztatás. Mivel a kérdés feltevője az emlékeztető tartalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Túlmunka

Kérdés: Kötelezhető-e szombati, illetve vasárnapi túlmunkára egy két műszakos, 40 órás munkarendben hétfőtől péntekig művezető beosztásban dolgozó munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Telephelyen kívül végzett munka minősítése

Kérdés: Szabályosan jár-e el a munkáltató, ha az országban rendszeresen utazó, szolgáltatást végző munkavállalók részére fizetendő díjazást a kiküldetés szabályai szerint számolja el évi 44 napra? Eddig a napi 8 órás munkaidőt meghaladó utazási időre 150 százalékos túlórapótlékot fizetett a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] A kiküldetésre vonatkozó munkajogi előírásokat az Mt. 105.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a munkáltató gazdasági érdekbőlideiglenesen a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti amunkavállalót (kiküldetés)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Munkaidő csökkentése

Kérdés: Milyen adminisztrációs kötelezettségei vannak a munkáltatónak a hatóságokkal, illetve a munkavállalókkal szemben abban az esetben, ha a 12 fő főfoglalkozású munkavállaló heti 40 órás munkaviszonyát a megrendelések csökkenése miatt heti 30 órára kívánja csökkentetni? Kell-e módosítani a munkaszerződést abban az esetben, ha ez a csökkentés csak időleges?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 76. § (5) bekezdése értelmében a feleknek amunkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében,munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkaszerződésnek tehát nemkötelező eleme a munkaidő meghatározása, azonban ha azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Munkaidő rögzítése a munkaszerződésben

Kérdés: A munkaszerződésben fontos-e rögzíteni azt a tényt, hogy valaki részmunkaidős (pl. napi 6 órás munkaidőnél), vagy elég csak a napi 6 órás munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] Érdekes módon a munkaszerződésnek nem kötelező tartalmieleme a munkaidő rögzítése. A szerződés alapelemei: a munkakör; személyialapbér; továbbá a munkavégzés helye.A szerződés kötésekor viszont megállapodnak a felek azalkalmazandó munkarendről is, melyet aztán a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Szlovák állampolgárságú ingázó munkavállaló egészségügyi ellátása

Kérdés: Szlovák állampolgár Magyarországon dolgozik, itt kap bért, be van jelentve, állandó lakása Pozsony, ideiglenes lakása saját tulajdonú családi ház Magyarországon. Itt van biztosítása, EU-kártyával rendelkezik, ingázói státusa decemberig van. Szeretné az állandó lakóhelye szerinti kezelőorvosát továbbra is igénybe venni, és Magyarországon csak a sürgősségi ellátásra tart igényt. Van-e erre lehetősége, ha december után beteg lesz, orvoshoz kell mennie? Van-e valamilyen megállapodás a két ország között? Mi a helyzet, ha ez a dolgozó újra ingázóvá válik, de hazánkban marad biztosított, mert csak itt kap munkabért? Hol és mikor lesz potyautas? A helyzet tisztázásához szükséges nyomtatványok megjelölését is kérjük!
Részlet a válaszából: […] Az unió állampolgárainak más tagállamban folytatottmunkavégzésével, társadalombiztosítási hovatartozásával kapcsolatos szabályokataz 1408/71/EGK rendelet tartalmazza. A kérdésbeli szlovák állampolgárságúszemélyre az említett közösségi koordinációs rendelet előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Magyar kft. olaszországi fióktelepén dolgozó munkavállalók közterhei

Kérdés: A magyar vagy az olasz törvények alapján kell-e bejelenteni egy magyarországi székhellyel bejegyzett kft. Olaszországban létesített fióktelepének magyar állampolgárságú munkavállalóit? A dolgozók a kft. és az olasz cég között kötött vállalkozási szerződés alapján végeznének munkát Olaszországban.
Részlet a válaszából: […] Magyarország 2004. május 1-jei uniós csatlakozása óta aközösségi jog hatálya alá tartozik. Társadalombiztosítási szempontból ez aztjelenti, hogy a magyar munkavállalók Közösségen belüli munkavégzése esetén az1408/71/EGK rendelet szabályait kötelezően alkalmazni kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.
1
13
14
15
20