Órabér megállapítása a minimálbérnél alacsonyabb összegben

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a besorolási órabért a minimálbérnél alacsonyabb összegben (200 Ft/óra) állapítsa meg a munkáltató abban az esetben, ha a minden hónapban járó forgalmi jutalék összegével és a pótlékokkal kiegészített jövedelem már meghaladja a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől a 327/2004. Korm. rendelet 2. § (1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a teljes munkaidőbenfoglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezőlegkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és órabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
Részlet a válaszából: […] ...munkatapasztalat-szerzés érdekében kerülhetsor.Az Mt. 119. § (7) bekezdését az "illetve készenléti jellegűmunkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a napi 24 órát" szövegrészfigyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni.Az előzőekben felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Apának járó pótszabadság

Kérdés: Évközi belépők esetében időarányosan kell-e kiadni az apának járó szülési pótszabadságot és gyermeknevelési pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendesszabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.Az Mt. 133. §-ában foglalt rendelkezések értelmében, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a GYES-ről visszatérő dolgozót, aki 1969-ben született, első gyermekét 1999-ben szülte, terhességi-gyermekágyi segélyt kapott 2000. március 10-ig, majd GYED-et 2001. március 10-ig? Második gyermeke 2001-ben született, és 2002. március 10-ig TGYÁS-ban részesült, majd 2003. október 10-ig GYED-en volt, 2003. október 12-től pedig GYES-ben részesült. Megilleti-e a szabadság a második gyermek után is a fizetés nélküli szabadság első évére?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót az Mt. 131. § (1) bekezdés b) és c) pontjaalapján 1999. évben 22 munkanap, 2000. évben 23 munkanap alapszabadság illettemeg. Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontja értelmében amunkaviszony szünetelésének időtartama alatt a szülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Nem rendszeres jövedelmek figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Egy kft. a munkavállalói részére évente kb. 8 hónapon át a ledolgozott idő után prémiumot és túlórát fizet. Táppénzigény esetén hogyan kell figyelembe venni ezeket a nem rendszeres jövedelmeket, ha a számítási időszak – a keresőképtelenséget megelőző naptári év? (Van osztószámcsökkentő nap.) – a jogosultságot megelőző 180 nap?
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegének kiszámításánál a számítási időszakbankifizetett nem rendszeres jövedelmeket lehet figyelembe venni. Tehát, ha aszámítási időszak a jogosultságot megelőző naptári év, akkor a naptári évbenkifizetett nem rendszeres jövedelmet lehet figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Keresőképtelenség szabadság ideje alatt

Kérdés: Egy cég tervezett, egységes üzemszüneti leállást tervez, amelyet előre kihirdet, hogy a szabadságolást programozni lehessen. Ha valamelyik dolgozó a fenti időszak alatt keresőképtelenné válik, elszámolható-e részére táppénz az előre kiírt fizetett szabadság helyett, vagy keresettel ellátottnak kell tekinteni, és a táppénzigényét el kell utasítani? Hogyan változik az elbírálás abban az esetben, ha a dolgozó nem szabadságon, hanem igazolt, nem fizetett távolléten van, és keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 134.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében aszabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után -a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Munkaszüneti napra járó távolléti díj

Kérdés: Megszakítás nélküli, illetve készenléti jellegű munkakörben dolgozó, órabéres éjjeliőrök esetében hogyan kell elszámolni a munkaszüneti napra járó járandóságot akkor, ha a munkaszüneti nap szombat-vasárnapra esik, és a dolgozók a munkarendjük szerint szolgálatban vannak? Van-e különbség abban az esetben, ha a munkaszüneti nap nem hétvégére esik?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt rendelkezések értelmébenmunkaszüneti napon – a 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározottkivétellel – a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy arendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Vezető beosztású közalkalmazott felmentése

Kérdés: Általános iskolában igazgatóváltás esetén köteles-e az új igazgató a régi helyettessel dolgozni, illetve van-e lehetőség a helyettes felmentésére abban az esetben, ha kinevezése határozatlan időre szól?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízhatómeg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét, továbbáa megbízás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Külföldi munkaadó képviseletének közterhei

Kérdés: A társadalombiztosítási járulékokon kívül terheli-e munkaadói- és munkavállalóijárulék-fizetési kötelezettség azt az adószámmal rendelkező munkavállalót, aki egy Magyarországon be nem jegyzett cég munkaviszonyban álló dolgozója, és saját maga után fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amagyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkaadónak a vele – amagyar jog hatálya alá tartozó – munkaviszonyban álló munkavállalót érintőmunkaadói, valamint munkavállalói járulékkal kapcsolatos kötelezettségének ateljesítése tekintetében a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Bt. kültagjának személyes közreműködése

Kérdés: Bt. kültagja 36 órát meghaladó jogviszonynyal rendelkezik, de a társaságban szakképesítése miatt szükség van a személyes közreműködésére. Lehet-e vele megbízási szerződést kötni, aminek értéke havonta nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...– amennyiben ezalól jogszabály kivételt nem tesz – csak akkor folytathat, ha az etevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve atársasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javáratevékenykedők között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
361
362
363
403