GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003 októberében szült kismamánál, aki 2001. januártól rendelkezik folyamatos biztosítási idővel, 2002-ben elért jövedelme 600 000 forint, 2003 januártól márciusig havi 50 000 forint volt? Április hónaptól új munkakörbe helyezték át, ezért munkabére havi 90 000 forintra változott. Június hónaptól terhessége miatt keresőképtelen, a szülési szabadság időtartamára terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, és 2004 áprilistól igényli a GYED-et.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 42/D. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a biztosított gyermekgondozási díja alapjául szolgáló naptári napi összeget a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze alapulvételével kell megállapítani. Ha azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Polgármester munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Milyen módon szüntethető meg a munkaviszonya, és felmondás esetén milyen juttatásokra jogosult az a dolgozó, akit 1990-ben megválasztottak polgármesternek, és azóta is betölti ezt a tisztséget? Az akkor érvényben lévő jogszabályok alapján a munkaviszonyt nem kellett megszüntetni, így munkáltatójánál még mindig állományban van. Módosultak-e a törvények 1990 óta?
Részlet a válaszából: […] ...működésével összefüggő ok lehet többek között az átszervezés (azon belül pl. telephely-megszüntetés, létszámcsökkentés, munkakörök összevonása, munkakör megszüntetése), illetve egyéb valós és okszerű körülmény.Az érintett munkavállalót az Mt. 92...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Éjszakai portások munkarendje

Kérdés: Megszakítás nélkülinek vagy készenléti jellegűnek minősül-e azoknak az éjszakai portásoknak a munkarendje, akik egy naponta 6.00 óra és 22.00 óra között üzemelő művelődési házban állandó éjszakásként 18.00 óra és 6.00 óra között látják el szolgálatukat, heti váltásban hétfőtől vasárnapig, a következő héten pedig pihennek? A portások tényleges intézkedése csak esemény kapcsán szükséges. A dolgozók a személyi alapbérükön felül 7,5 százalékos délutáni és 15 százalékos éjszakai pótlékot is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12, legfeljebb heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló például készenléti jellegű munkakört lát el.Az Mt. 119. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 12, illetve 48 órát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Szombati nyitva tartás

Kérdés: Rendkívüli munkaidőnek kell-e számfejteni, és kell-e 50 százalékos pótlékot fizetni a dolgozók részére abban az esetben, ha az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó üzletek felváltva tartanak nyitva szombatonként 8.00-12.00 óra között, és a cégtől e helyett a nap helyett szabadnapot kapnak a következő hét hétfőjén?
Részlet a válaszából: […] ...– a termelési technológiákból fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható, vagy a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.Adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a munkáltató hétköznaponként milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Rendszeres szociális járadékos szolgálati ideje

Kérdés: Szerez-e szolgálati időt az a heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkabére a minimálbér fele, és emellett rendszeres szociális járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés napjait lehet csak szolgálati időként számításba venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a heti munkaideje a munkakörükre irányadó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri, és a kereset (jövedelem) összege a minimális bér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...működtetés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem érhető el; vagy a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.Az Mt. 117. § (1) bekezdés f) pontja értelmében délutáni műszak: a több műszakos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] A biztosításra előírt összeghatárt elérő megbízási díjak után bizonyára nem kétséges, hogy a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot mindkét foglalkoztató köteles megfizetni. Nem lehet kétséges az sem, hogy több biztosítással járó jogviszony esetén mindegyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a munkavégzésre, a munkakör átadás-átvételére, a munkaidőre és pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Mikor mehet előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1951-ben született férfi, aki 1968 óta dolgozik korkedvezményes munkakörben, és 5 év a kedvezménye? Figyelembe vehető-e a nyugdíjszámításnál a férfi három, 10 éven át a háztartásában nevelt gyermeke (1977, 1978, 1986)?
Részlet a válaszából: […] Az 1951-ben született férfi nyugdíjkorhatára a 62. életév: 2013. Ha 5 év korkedvezménnyel rendelkezik, akkor a nyugdíjkorhatára az 57. életéve: 2008. Tekintettel arra, hogy 2008-ban megszerzi a jogosultságot, előrehozott öregségi nyugdíjra 2 évvel alacsonyabb életkorban, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Szabadság munkaszüneti napokon

Kérdés: A dolgozó munkarendje szerint húsvétvasárnap és -hétfő (április 11-12.) munkanap. Szabadságot vesz igénybe április 8-12-ig. Szabadság, vagy fizetett ünnep jár-e a húsvét két napjára?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
1
71
72
73
79