Külföldön munkaviszonyban álló vállalkozó biztosítása

Kérdés: Milyen igazolást kell bekérnie a minimumjárulék-fizetés elkerüléséhez a külföldi munkahelyétől annak az eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának, aki eddig a cég ügyvezetői feladatait látta el, de most kitelepül Angliába dolgozni? Az ügyvezetői feladatokat a nyugdíjas beltag veszi át, aki jövedelmet nem vesz fel. Elegendő-e, ha csak a tételes ehót fizeti meg utána a társaság?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet egyik alapelve, hogy EGTállampolgára lehetőség szerint csak egy EGT-tagállam biztosítása hatálya alátartozhat. Ennek megfelelően, amennyiben az említett beltag Angliában,munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, akkor Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Betéti társaság beltagjának külföldi utazása

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja 1 évre külföldre megy. Amennyiben Magyarországon szünetel a bt. tevékenysége, kell-e minimumjárulékot fizetnie? Nem lehet tudni, hogy külföldön ez alatt az idő alatt létesít-e munkaviszonyt, de szándékában áll.
Részlet a válaszából: […] ...– díjazás hiányában – a társaságnak semmilyenközteher-fizetési kötelezettsége sem keletkezik.)Amennyiben a válasz nem, akkor a minimumjárulék fizetésénekkötelezettsége nem áll fenn. Ha igen, akkor viszont a minimumjárulékokat azáltalános szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.
Kapcsolódó címkék:    

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...képezőjövedelem (de legalább havi 131 ezer forint vagy a minimálbér) alapulvételévelkell megfizetnie a járulékokat. Nem terheli viszont a minimumjárulékfizetésének kötelezettsége azt a vállalkozót, aki– rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással vagy – közép-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.
Kapcsolódó címkék:    

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...ellátását sem szeptember 1. előtt, sem pedig utána nem engedélyezi atörvény. Ebben az esetben – választásának megfelelően – aminimumjárulék-fizetési kötelezettség a kft.-ben terheli, egyénivállalkozásában csak a vállalkozói járulékot kell megfizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Járulékok elszámolása

Kérdés: Kit terhel a többletjárulék abban az esetben, ha egy kft. főfoglalkozású tagja a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg, de csak havi 80 ezer forint jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a Tbj-tv. 27. §-ának (2)–(3) bekezdésébenmeghatározott jövedelem (és nem járulékalap), amelyből az következik, hogy aminimumjárulékalap-előírás nem vonatkozik a vállalkozói járulékra, így azegészségbiztosítási és nyugdíjjárulékhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas munkavállaló járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?
Részlet a válaszából: […] ...semmi jelentősége nincsannak a körülménynek, hogy a nyugdíjas munkavállaló bére nem éri el – abszolútösszegben nézve – a minimumjárulék felét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Társas vállalkozó közterheinek elszámolása

Kérdés: Elszámolhatja-e költségként a társadalombiztosítási járulékot és az eho-t az a főállású társas vállalkozó, aki a minimálbér után megfizeti az egyéni és társas terheket, de nem vesz fel jövedelmet, szja-t nem fizet, és bruttó bérköltséget sem számolhat el?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában valóban nem keletkezikszja-kötelezettség sem, viszont a társaságnak legalább a minimumjárulék-alap,2007. 01. 01-jétől 131 000 forint alapulvételével meg kell fizetnie ajárulékokat. Ebből a 29 százalék társadalombiztosítási járulék és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.
Kapcsolódó címke:

Beltag minimumjárulékai

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdésben említett bt.-beltag a társaságbanszemélyesen nem működik közre, akkor vele kapcsolatban járulékfizetésikötelezettség nem merül fel. Az üzletvezetői tevékenység 2006. július 1-jétőlnem minősül személyes közreműködésnek. Az üzletvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékfizetési kötelezettség biztosítási kötelezettséggel nem rendelkező társasági tag esetében

Kérdés: Segítségüket kérjük a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezésében. Konkrétan mely esetekben állhat fenn a járulékfizetési kötelezettség fenti paragrafus alapján? Kell-e valamilyen járulékot fizetni az után a társasági tag után, aki a társaságnál semmilyen tevékenységet nem végez, de egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma tisztázása érdekében egy kissé messzebbrőlkell elindulnunk. Mindenekelőtt arra kell válasz adnunk, hogy egy adott társasvállalkozás tagja mikor minősül társas vállalkozónak. A Tbj-tv. 4. § d) pontjaértelmében a– a betéti társaság bel- és kültagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Garantált bérminimumok alkalmazása társas vállalkozók és megbízottak esetében

Kérdés: 2006. július 1-jétől hatályba lépett a garantált bérminimumokról szóló rendelkezés. Érinti-e a változás a szakképesítést igénylő munkát végző társas vállalkozók, illetve a folyamatosan megbízási jogviszonyban álló dolgozók járulékfizetését, illetve biztosítási kötelezettségét is?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása során kellalkalmazni.A Tbj-tv. megbízási jogviszonyban állók biztosításikötelezettségére, illetve társas vállalkozók minimumjárulék-fizetésérevonatkozó előírásainak alkalmazása során pedig a minimálbérből, és nem pedig agarantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
1
23
24
25
29