Találati lista:
1. cikk / 286 Minimumjárulék fizetés nélküli szabadság idején
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?
2. cikk / 286 Magánállatorvos többes biztosításban
Kérdés: Egy szolgáltató állatorvosi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egy zrt.-nél választott tisztségviselőként látja el feladatait, amelyért tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdíj összege eléri a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Mentesül ebben az esetben egyéni vállalkozóként a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben nem, milyen jogviszonykóddal kell a biztosítási jogviszonyt bejelenteni, és szükséges-e ehhez a részére tiszteletdíjat fizető társaságtól igazolást beszerezni?
3. cikk / 286 Ekho választása egyéni vállalkozó megbízási jogviszonyában
Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát. Választhatja e jogviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást, ha egyéni vállalkozóként kizárólag a minimumjárulék-fizetési kötelezettségét teljesíti, illetve vállalkozói tevékenységéből nem keletkezik személyijövedelemadó-köteles jövedelme?
4. cikk / 286 Ügyvezető egyéni vállalkozása
Kérdés: Egy megszűnés előtt álló kft. ügyvezetője részmunkaidős munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Munkabére csak jelképes 10 ezer forint/hó, ezért a cég a minimálbér 30 százaléka után fizeti a járulékot utána. Az említett ügyvezető egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd. Ebben az esetben lehetséges, hogy egyéni vállalkozóként fizesse meg a minimumjárulékot, és ügyvezetőként ne fizessen semmit? Végelszámolóként ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, vagy változik a helyzet?
5. cikk / 286 Társas vállalkozás GYOD mellett
Kérdés: Vonatkozik a társas vállalkozók járulékfizetésének azon előírása, amely szerint a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér, egy egyszemélyes kft. társas vállalkozói jogviszonyban álló tagjára, aki a tartósan beteg gyermeke ápolására tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül? Fizetheti a járulékot a vállalkozó a minimálbér 50 százaléka után, tekintettel arra, hogy szülőként nem jogosult a gyermekek otthongondozási díjára, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja?
6. cikk / 286 Önkéntes tartalékos katonai szolgálat
Kérdés:
Hogyan kell kezelni egy főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozó jogviszonyát abban az esetben, ha 2026. június 1-től előreláthatóan 3 hétig önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít? Fizetés nélküli szabadságnak vagy esetleg igazolt távollétnek minősül ez az időszak? Megilleti erre az időszakra valamilyen díjazás a munkavállalót? Hogyan kell bejelenteni a távollétet?
7. cikk / 286 Szünetelő egyéni vállalkozó bevétele
Kérdés: Kell fizetnie járulékot az I. negyedévben annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2025 októberétől 2026. április 26-ig szünetelteti a tevékenységét, de 2026. január végén nagy összegű bevétele érkezett a 2025-ben végzett munkájára tekintettel?
8. cikk / 286 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
9. cikk / 286 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti a családi járulékkedvezményt valamilyen módon egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek 2025-ben nem keletkezett szja-köteles jövedelme? A vállalkozó könyvelője úgy tudja, hogy ebben az esetben a kedvezmény nem vehető igénybe, egy másik könyvelő viszont azt a tájékoztatást adta, hogy a bevétel és a költséghányad különbözete után a kedvezmény igénybe vehető.
10. cikk / 286 Átalányadózó bevétele táppénzes időszak alatt
Kérdés: Szerezhet bevételt, állíthat ki számlát egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki előreláthatóan hosszú ideig táppénzen lesz, és ez alatt az időszak alatt egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló mérné fel a munkát, kötné meg a szerződést, és végezné el a feladatot, a könyvelő pedig elvégezné a bejelentést, azaz a vállalkozó semmilyen feladatot nem látna el? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
