Nyugdíjas szövetkezeti elnök jövedelme

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűként vehet-e ki jövedelmet az elnöki tevékenység ellátásáért az a szövetkezeti tag, aki 2005 októberéig munkaviszonyban látta el az elnöki tevékenységet, 2005 novemberétől pedig nyugdíjasként tevékenykedik?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi X. tv. (Szöv-tv.) 56. §-a értelmében aszövetkezet tagja munkaviszonyban, vállalkozási jogviszonyban vagy megbízásijogviszonyban végezhet munkát a szövetkezetben.Ennek megfelelően lehet (kell) az érintetttársadalombiztosítási jogállását is meghatározni, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak az evás egyéni vállalkozónak, aki szeptembertől ekho-t választ?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékait (29százalék társadalombiztosítási járulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék és 6százalék egészségbiztosítási járulék) szeptember 1-jétől főszabályként 125 ezerforint alapulvételével kell megfizetnie. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A régi – 2006.június 30-áig hatályban lévő – Gt. szerint a kft. ügyvezetője főszabálykéntmunkaviszonyban – munkaszerződés hiányában pedig megbízási jogviszonyban -láthatta el az ügyvezetői teendőket. E szabály alól kivételt a meghatározótulajdoni részesedéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Felmentés alatt álló pedagógus munkavállalása

Kérdés: Vállalhat-e munkát ugyanannál a foglalkozatónál (pl. megbízási jogviszonyban) egy felmentés alatt álló pedagógus a munkavégzés alóli felmentés ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Az irányadó jogszabályi rendelkezések értelmében pedagógusmunkakörben foglalkoztatott munkavállalókat (közalkalmazottakat) foglalkoztatóközoktatási intézmény az Mt. vagy a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónak, apedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

50 százalékos tulajdonos ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. 2003-ban alakult 2 fővel 50-50 százalékos tulajdoni részaránnyal. A cégbírósági végzés alapján az egyik alapító tag az ügyvezető és a munkáltatói jogok gyakorlója is, de a másik tag is személyesen közreműködik. Mivel a többségi korlát nem érvényesül, mindkét tag munkaviszonyban látja el feladatait. A munkaszerződés szerint az ügyvezető fizikai munkát is végez a társaságban. 2006. július 1-jétől maradhat-e az ügyvezető munkaviszonya, vagy az ügyvezetést kizárólag megbízási jogviszonyban láthatja el, és így kétféle jogviszonya lesz? Esetleg ésszerűbb megoldás lenne, ha tagi jogviszonyra módosítja a kft. az ügyvezető jogállását?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. hatálybalépésétől, 2006. július 1-jétől a kft.vezető tisztségviselője is – főszabályként – megbízási jogviszonyban láthatjael az ügyvezetői teendőket. Az átmeneti szabályok szerint annak azügyvezetőnek, aki a törvény hatálybalépése előtt a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően az 1408/71 EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályainak a hatályaalá tartozik, amelynek területén foglalkoztatják. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Járulékfizetési kötelezettség biztosítási kötelezettséggel nem rendelkező társasági tag esetében

Kérdés: Segítségüket kérjük a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezésében. Konkrétan mely esetekben állhat fenn a járulékfizetési kötelezettség fenti paragrafus alapján? Kell-e valamilyen járulékot fizetni az után a társasági tag után, aki a társaságnál semmilyen tevékenységet nem végez, de egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma tisztázása érdekében egy kissé messzebbrőlkell elindulnunk. Mindenekelőtt arra kell válasz adnunk, hogy egy adott társasvállalkozás tagja mikor minősül társas vállalkozónak. A Tbj-tv. 4. § d) pontjaértelmében a– a betéti társaság bel- és kültagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Evaalany bt. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az eva hatálya alá tartozó betéti társaság nyugdíjas beltagja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megjegyeznünk, hogy az evaalanyiság atársas vállalkozás járulékfizetési kötelezettségére – ellentétben az egyénivállalkozásokkal – semmilyen közvetlen hatással sincs, annak az általánosszabályok szerint kell eleget tenni.A kérdésben nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Megbízási jogviszonyban álló biztosított szülése

Kérdés: Szülése esetén jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az az állandó megbízási szerződés alapján munkát végző dolgozó, akinek az egyes munkái között esetenként néhány nap szünet is van?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszonyban állóra – feltéve, hogy az etevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30százalékát, illetve naptári napokra ennek harmincadrészét – kiterjed abiztosítás. A biztosítottat pedig – az egyéb jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Garantált bérminimumok alkalmazása társas vállalkozók és megbízottak esetében

Kérdés: 2006. július 1-jétől hatályba lépett a garantált bérminimumokról szóló rendelkezés. Érinti-e a változás a szakképesítést igénylő munkát végző társas vállalkozók, illetve a folyamatosan megbízási jogviszonyban álló dolgozók járulékfizetését, illetve biztosítási kötelezettségét is?
Részlet a válaszából: […] Nem érinti. A kötelező legkisebb munkabér és garantáltbérminimum megállapításáról szóló 316/2005. Korm. rendelet előírásait csak amunkaviszonyban álló dolgozók javadalmazásának megállapítása során kellalkalmazni.A Tbj-tv. megbízási jogviszonyban állók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
1
53
54
55
68