Ellátások külföldi szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
Részlet a válaszából: […] Egy ellátásra való jogosultság elbírálásához elsősorban nézzük meg a biztosítási kötelezettséget. Nem vitás, hogy a dolgozó biztosítása 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig szünetelt, és tekintettel arra, hogy a munka felvételére 2016. április 1-jével nem jött vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Egyes meghatározott juttatások ehója

Kérdés: Hogyan kerülheti el a külföldiek után keletkező egészségügyihozzájárulás-bevallási és -fizetési kötelezettséget egy magyar kft., amely külföldön rendezett éves régiós értékesítési konferenciá­ján egyes meghatározott juttatásokat, pl. üzleti ebédet juttat a résztvevőknek, amelynek 1,19-szeres értéke után megfizetik a személyi jövedelem­adót? A konferencia résztvevőinek 10 százaléka belföldi illetőségű, a többi EU-s, illetve harmadik országbeli állampolgár.
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőt terhelő, sem a magánszemélyt terhelő egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség.Ennek köszönhetően a kérdéses külföldiek után (legyen az EU-s vagy nem EU-s) nincs eho-fizetési kötelezettség, tekintve hogy ők alapos okkal feltételezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Kolumbiai egyetemista foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy Magyarországon nappali tagozaton tanuló kolumbiai egyetemista után, akit egy kft. részmunkaidőben kíván foglalkoztatni? A diák rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel is. Kell engedélyt kérni ehhez a foglalkoztatáshoz?
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy Magyarországnak Kolumbiával nincs szociális biztonsági megállapodása (és persze nem EGT-tagállamról van szó), az említett diák biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeit illetően minden vonatkozásban az általános szabályokat kell alkalmazni. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Nyugdíjazás

Kérdés: Hogyan kell elindítania a nyugdíjazását egy 1953 augusztusában született férfinak, aki idén augusztusban nyugdíjba vonul? Milyen feladatai vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamát igazoló leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, külföldön folytatott tanulmányok esetén azt igazoló dokumentum, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Külföldi biztosítási jogviszony beszámítása a jogosultsági időbe

Kérdés: Beszámítható a 40 éves jogosultsági időbe a másfél éves, Hollandiában szerzett biztosítási idő? Érdemes ezzel foglalkozni az adategyeztetési eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott jogosultsági időkkel egy tekintet alá eső, EGT-tagállamban (így például Hollandiában) szerzett, és az illetékes külföldi szerv által igazolt időszakokat is figyelembe kell venni.Az adategyeztetési eljárás természetesen kitér az ilyen jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Jogorvoslati lehetőségek családtámogatási ellátások esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki 2014. december 16-án és 2015. szeptember 29-én beadott családipótlék-igénylésére több mint egy év eltelte után sem kapott semmilyen választ? A férje görög állampolgár, ezért az igénylést áthelyezték a nemzetközi osztályra.
Részlet a válaszából: […] ...vagy egyéb kérelemként, belföldi más hatóságtól –, megyei kormányhivataltól, kifizetőhelytől, kormányablakból, illetőleg külföldi hatóságtól, például E 401, E 411, E 001 vagy SED formanyomtatványokon. A családtámogatás tekintetében, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató külföldi illetőségű munkavállaló esetén az adó, adóelőleg megállapításakor akkor vehet figyelembe családi kedvezményt, ha a munkavállaló a családi kedvezmény érvényesítésére irányuló nyilatkozatát okirattal is alá tudja támasztani. Az ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokra is tekintettel – alapos okkal feltételezhetjük, hogy a kolumbiai állampolgár magyar adóügyi illetőséggel rendelkezik. Míg a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége korlátozott, és kizárólag a jö­vedelemszerzés helye alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...tagállamban biztosított. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a díjazott személynek az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolnia [Eho-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Magyar állampolgár külföldön szerzett jövedelmének adózása

Kérdés: Kérdés: Terheli Magyarországon személyi jövedelemadó az Argentínában megkeresett jövedelmet, és ha igen, akkor az ott fizetett adót beszámíthatja-e a magyarországi adófizetésbe az a magyar állampolgár, aki 2015-ben 7 hónapig dolgozott Argentínában, és az ottani jelentős keresete után külföldön adót is fizetett, az év többi időszakában pedig Magyarországon dolgozik, és jövedelmet is szerez?
Részlet a válaszából: […] ...forint– Belföldi adó (16 százalék): 2 400 000 forint– Belföldi átlagos adóteher2 400 000 / 15 000 000 = 0,16– Külföldi jövedelemre jutó átlagos adóterhelés:10 000 000 × 0,16 = 1 600 000 forint– Beszámítható maximum (a kisebb)a) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.
1
32
33
34
88