904 talált állásfoglalás a külföldi kifejezésre

Kérdés: Egy kanadai illetőségű magánszemély jogdíjat kap egy magyar illetőségű egyesülettől, amely a magyar–kanadai adóegyezmény alapján 10 százalék adót von le a kifizetésből. Mit jelent az egyezmény 12. cikkének 3. pontjában a mű „gyártásával vagy sokszorosításával” kapcsolatos jogdíj? Milyen esetben nem kell Magyarországon adót levonni? Hogyan szemléltethető a különbség egy költőnek vagy egy képzőművésznek fizetett jogdíj esetében?

Kérdés: Egy magyar illetőségű egyesület jogdíjat fizet egy román illetőségű magánszemélynek. A magyar–román kettős adóztatási egyezmény szerint az egyik szerződő államban keletkező, a másik szerződő államban illetőséggel rendelkező személynek fizetett jogdíj az illetőség államában adóztatható. A jogdíjat ugyanakkor a forrás állama is megadóztathatja, de az ott felszámított adó – ha a kedvezményezett a jogdíj haszonhúzója – nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 10 százalékát. Az „adóztatható” megfogalmazás alapján választható az a megoldás, hogy a magyar egyesület ne vonjon le adót, hanem a román illetőségű magánszemély a teljes adót Romániában fizesse meg?

Kérdés: Megállapítható-e méltányosságból az öregségi nyugdíj a nyugdíjkorhatár betöltése előtt?

Kérdés: Melyik uniós tagállam családi ellátására lehet jogosult az a család, amelynek egyik szülője Franciaországban végez keresőtevékenységet? Melyik országban kell benyújtani az ellátás iránti kérelmet, és melyik tagállam köteles az ellátás folyósítására?

Kérdés: Jogosult-e továbbra is magyar családi pótlékra az a család, amely néhány hónapja külföldre költözött, de ezt nem jelentette be az ellátást megállapító szervnek? Milyen következménye lehet a bejelentés elmulasztásának?

Kérdés:

Melyik országban lesz biztosított az a magyarországi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki Romániában teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozik, és mellette Magyarországon megbízási jogviszonyban is végez munkát? A romániai munkavégzés során a foglalkoztató által biztosított szálláshelyen lakik, a megbízásból adódó feladatvégzés Magyarországon történik. Van valamilyen különbség a járulék- és adófizetési kötelezettségben, ha a megbízási jogviszonyban létrejön a biztosítási kötelezettség, illetve, ha nem?

Kérdés:

Keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség egy magyarországi foglalkoztató által a nyár folyamán fogadott külföldi diákok 6 hetes szakmai gyakorlatára fizetett juttatás alapján, amely meghaladja a minimálbért? A cégnek megállapodása van a diákok németországi egyetemével a gyakorlatot illetően, tehát nem hallgatói munkaszerződésről van szó.

Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy hétvégén nem veszi fel a telefont, ha a munkaadója hívja, és nem válaszol az e-mailekre sem? Köteles rendelkezésre állni a dolgozó a pihenőnapjain?

Kérdés: Milyen járulékteherrel kell számolni abban az esetben, ha egy magyar kft. egy angliai cégnél teljes munkaidős munkaviszonyban álló magyar állampolgárságú személyt szeretne foglalkoztatni? A foglalkoztatás a kinti munkával párhuzamosan, napi 2 órás munkaidőben történik, rugalmas munkaidő-beosztásban, online adminisztratív feladatok ellátására. Eltér bármiben a munkavállaló bejelentése más magyar munkavállalóétól?

Kérdés:

Vissza tudja igényelni a 25 év alatti fiatalok kedvezménye címén járó összeget a 2025. évi adóbevallásban egy Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik magyar adó- és tajszámmal? Az Szja-tv. 29/F. §-ának (6) bekezdése szerint 2025. január 1-jétől a kedvezményt kizárólag az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik, a munkavállaló viszont azt az információt kapta az adóhivatalnál, hogy az szja-kedvezmény igénybevételénél nem az állampolgárság, hanem az adóügyi illetékesség számít.