892 talált cikk a külföldi kifejezésre

Kérdés: Beleszámít a nyugdíjba a 2011 óta Németországban hivatalosan, bejelentve letöltött munkaviszony időtartama egy 1953. december 30-án született személynek, aki 2017-ben igénybe kívánja venni az ellátást? Az igénylő 1968-ban volt ipari tanuló, és 1971-től dolgozik, de volt ebben az időszakban kb. két év, amikor nem volt munkája, ezért a Magyarországon szerzett szolgálati idő kb. 38 év.

Kérdés: Meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy külföldön tanuló diáknak, aki egy bt. kültagjaként mint társas vállalkozó biztosítást szerez, de nappali tagozatos hallgatói jogviszonyára tekintettel nem fizet járulékot?

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?

Kérdés: Terheli a 14 százalékos eho annak a bt.-beltagnak az osztalékát, aki Ausztriában dolgozik, ott is biztosított, ugyanakkor van magyarországi bejelentett lakcíme, tehát belföldinek minősül?

Kérdés: A foglalkoztatónál vagy a külföldi kiküldetés helyén kell megőrizni a két eredeti példányban kiállított A1 igazolás egyik példányát? A másik eredeti példány a dolgozónál van.

Kérdés: Magyarországon főállásúnak minősül egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy EGT-tagállamban rendelkezik heti 20 órás munkaviszonnyal, amelyet A1 igazolással is tud bizonyítani? A vállalkozó lakcíme Magyarországon van.

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn egy kft. német állampolgárságú rokkantsági nyugdíjas tulajdonos ügyvezetője után, aki a társaságban személyesen nem működik közre, az ügyvezetést pedig ingyenesen látja el?

Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?

Kérdés: Milyen dokumentumokat kell kitölteni, illetve hol kell bejelenteni egy magyar munkavállaló EGT-tagállamban történő tagsági jogviszonyát? Adózhat a magyar szabályok szerint, ha 90 napot meghaladóan végzi a tevékenységét? Van-e különbség e tekintetben a munkaviszonyban végzett tevékenység és a tagsági jogviszonyban végzett tevékenység között?

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.