Találati lista:
191. cikk / 895 Indiai állampolgárok családi adókedvezménye
Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
192. cikk / 895 Külföldről származó jövedelem szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót egy svéd cégtől marketingtevékenységért, magánszemélyként kapott jutalék után, és ha igen, akkor mi lesz az adó alapja? A jutalék után a magánszemély Magyarországon fizeti meg az szja-t.
193. cikk / 895 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
194. cikk / 895 Kettős állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Kell bármilyen jogcímen járulékot fizetnie egy egyszemélyes magyar kft. angol-magyar kettős állampolgárságú ügyvezetőjének, aki jövedelmet nem vesz ki a cégből, és Angliában főállású munkaviszonnyal rendelkezik, tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból? Kell tajszámot igényelni ebben az esetben?
195. cikk / 895 Izraeli állampolgárságú tag
Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy magyar kft. izraeli állampolgárságú tulajdonos-ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem vesz ki jövedelmet a cégből, és Izraelben nyugdíjas? Tajszámmal nem rendelkezik, csak adóazonosítóval. Ha kell járulékot fizetnie, akkor kell neki ehhez tajszámot igényelnie? Amennyiben igen, akkor ezt elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is megteheti, vagy személyesen kell igényelnie?
196. cikk / 895 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
197. cikk / 895 Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője
Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
198. cikk / 895 2021. január hónapban kifizetett osztalék szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Mi a teendője a 2021. évi minimálbér megállapítása után annak a kft.-nek, amely a 2019. évi eredmény után 2021 januárjában nagy összegű osztalékot fizetett egy külföldi magánszemély részére, amelyből levonta a forrásadót és az 598 920 forint összegű szociális hozzájárulási adót? A minimálbér emelése után le kell vonni a szociálishozzájárulásiadó-különbözetet, vagy ez az összeg már a cég költsége lesz?
199. cikk / 895 Gyermekápolási táppénz külföldi előzmény esetén
Kérdés: Mennyi lesz a GYÁP alapja, illetve mértéke annak az édesanyának az esetében, aki 2020. november 2-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és a 2020. november 24-től november 30-ig terjedő időtartamra gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt? Az anya Magyarországon volt biztosított 2009. október 1-jétől 2015. április 17-ig, majd Németországban biztosított (E104 nyomtatvány szerint) 2015. május 6-tól 2019. május 12-ig, 2018. május 14-én gyermeke született, Magyarországra visszatérve álláskeresési járadékban részesült 2019. április 17-től 2019. május 1-jéig, GYED-ben részesült 2019. május 1-jétől 2020. július 31-ig (veszélyhelyzet miatt), GYES-ben részesül 2020. július 1-jétől jelenleg is. A szerződés szerinti jövedelme 300 000 forint/hó. Korábbi GYED-alapja 4966,67 forint/nap. A kedvezményszabályt lehet érvényesíteni ebben az esetben?
200. cikk / 895 Kisadózói jogállás ausztriai munkaviszony esetén
Kérdés: Figyelembe vehető az Ausztriában létesített munkaviszony a kisadózói jogállás meghatározásánál? Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha Ausztriában létesít teljes munkaidős munkaviszonyt?
