391 cikk rendezése:
161. cikk / 391 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
162. cikk / 391 Alkalmi munkavállalás figyelembevétele a nők kedvezményes nyugdíjánál
Kérdés: Hogyan veszik figyelembe a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó kedvezményes nyugdíjnál az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás időszakát?
163. cikk / 391 Adómentesen adható munkabérelőleg visszafizetése
Kérdés: Keletkezik bevétele a munkavállalónak abban az esetben, ha a minimálbér ötszörösét meg nem haladó értékben felvett munkabérelőleget a keresőképtelensége miatt nem tudja visszafizetni hat hónap alatt, és ha igen, akkor milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak?
164. cikk / 391 Alkalmi munkavállaló közterhei
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha az alkalmi munkavállaló ilyen címen szerzett bére túllépi az éves keretösszeget, és 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetésére válik kötelezetté?
165. cikk / 391 Evaadózó egyéni vállalkozó nyugdíjalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű nyugdíjjárulék-fizetésre egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő evaadózó egyéni vállalkozónak a magasabb nyugellátási alap megszerzése érdekében anélkül, hogy a többi közteher alapja is megemelkedne?
166. cikk / 391 Egyszerűsített foglalkoztatott adómentes részt meghaladó munkabére
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyszerűsített foglalkoztatottak részére fizetett munkabért abban az esetben, ha az meghaladja az adómentesen adható összeget?
167. cikk / 391 Munkabér-kifizetés egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Kérdés: A mentesített keretösszeg számításakor mikor kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatott részére az esedékesség évét követő évben kifizetett munkabért?
168. cikk / 391 Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
169. cikk / 391 Munkavállalás EGT-tagállamban
Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
170. cikk / 391 Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
