Nyugdíjas tagok jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el az a cég, amely úgy módosítja a társasági szerződését, hogy a saját jogú nyugdíjas tagok a személyes közreműködést nem munkaviszony, hanem társas vállalkozói jogviszony keretében végzik, és így a társaságot csak havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulék terheli? Valóban ez a legalacsonyabb közteherfizetési kötelezettséggel járó konstrukció?
Részlet a válaszából: […] Igen, a gondolatsor helyes. A társasági szerződés módosítása legfeljebb abban az esetben szükséges, ha korábbi szerződés kifejezetten utalást tartalmaz arra, hogy a tagok munkaviszony keretében vesznek részt a társaság tevékenységében. Ebben az esetben az említett kitétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Hogyan alakul annak a vállalkozónak a járulék- és tételesadó-fizetési kötelezettsége, aki egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. kültagja, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezést a társasági szerződés, akkor vele kapcsolatban a betéti társaságban semmilyen társadalombiztosítással összefüggő közteher sem keletkezik.Ha munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végez munkát a társaságban – ami egy evás bt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...ugyancsak szociálishozzájárulásiadó- és egyéb járulékfizetési kötelezettség merül fel. Ebben az esetben jelentősen eltér a közteherfizetési kötelezettség a saját jogú nyugdíjban nem részesülő – biztosított vagy "főállású" – társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Függő hatályú döntés

Kérdés: Van valamilyen közteherviselési kötelezettség az OEP által 2016. január 1-jétől rendszeresített függő hatályú döntésben foglaltak alapján, a 60 napon túli ügyintézési határidő miatt a kérelmezőnek fizetendő 10 000 forint összegű juttatás után? Munkaviszonyból származó bérjövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell minősíteni ezt a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...hozott függő hatályú döntés alapján kap.Ennek megfelelően az említett összeg után, amely egyéb jövedelemnek tekinthető, semmilyen közteherviselési kötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...levont – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékokkal megegyező – összeg értelemszerűen nem minősül köztehernek.)Előzőek alapján a személyi jövedelemadó szempontjából a bíróság által megítélt kártérítés összegét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony. A nem uniós, illetőleg nem egyezményes – ún. harmadik – országbeli grafikusokra vonatkozik, hogy esetükben a biztosítási és közteherfizetési kötelezettségeket a Tbj-tv., a 2011. évi CLVI. tv., illetőleg az Eho-tv. alapulvételével kell megállapítani. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Temetési segély

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy cég állományában lévő munkavállalója meghal, és a munkáltató az özvegynek juttatott segéllyel szeretne hozzájárulni a temetéshez?
Részlet a válaszából: […] ...következően az özvegynek – házastársa volt munkáltatója által – ilyen címen juttatott pénzbeli adománya mentes minden köztehertől, tehát utána sem személyi jövedelemadót, sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót, sem pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Alkalmi munka figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés:

Szolgálati időnek számít az alkalmi munkavállalás időszaka?

Részlet a válaszából: […] ...állt fenn, amelyek után a közterhet lerótták, ezért szolgálati időként is csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, melyek után közteherfizetés történt.Az alkalmi foglalkoztatás idejét nemcsak szolgálati időként kell figyelembe venni, hanem a nők negyven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kéttagú kft. mindkét munkaviszonyban álló ügyvezetője létesít egy másik, heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...ami sem társadalombiztosítási, sem adójogi értelemben nem eredményez változást a jogviszonyok, valamint a két személy után teljesítendő közteherfizetés tekintetében. A munkaadóknak mindkettőjük után, mindkét munkajogviszonyukban meg kell fizetniük a részükre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.
1
17
18
19
40