Közalkalmazottként dolgozó egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó esetében figyelembe vehető-e főállású munkaviszonyként a heti 14 órában, pedagógus munkakörben történő foglalkoztatása, vagy ez csak az eho fizetésénél van érvényben? A pedagógus havi munkabére 67 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra.A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy az elvégzendő munka jellege alapján szükségtelen, hogy a közalkalmazott a teljes munkaidejét a munkahelyén töltse. Így a Kjt. külön felhatalmazó rendelkezést tartalmaz, amikor a kormány,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Szolgálati idő szerzése különböző jogviszonyokban

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e az egyéni vállalkozói és a munka nélküli időszak abban az esetben, ha egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve munkanélküli-ellátásban részesülő személy a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesít munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...ezeket az időket a munkabére, ill. a szabadsága megállapításához, az már munkajogi kérdés. Ha a munkavállaló köztisztviselőként vagy közalkalmazottként helyezkedik el a fenti munkáltatóknál, az illetménye, illetve pótszabadsága számításánál sem veszik figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...pontos fogalmának ismeretére is szükség van. Ezt is megtaláljuk a Cst. 4. §-ának d) pontjában:"keresőtevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...törvény hatálybalépésével lép életbe. Biztosítottnak minősül a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Nem állami oktatási intézményben dolgozó pedagógus foglalkoztatása lehetséges-e nem közalkalmazotti formában? Történhet-e munkabér-kifizetés abban az esetben, ha a pedagógus számlát ad az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...1. §-a értelmében e törvény hatálya többek között az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.Az Mt. 2. § (2) bekezdése értelmében a költségvetési szervekkel (intézményekkel)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Végkielégítés és a rendes felmondás

Kérdés: Kell-e minden esetben végkielégítést fizetni felmondáskor? (Felmondás oka pl.: alkalmazott nem végzi el maradéktalanul a munkáját, ittasan jelenik meg munkahelyén, nem tartja be a balesetvédelmi szabályokat, a cég érdekei ellen cselekszik stb.)
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló egyéb feltételek szerint fennálló végkielégítésre való jogosultságát nem érinti. Említést érdemel, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a közszolgálati jogviszonyban a végkielégítésre vonatkozó előírások az előzőekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Nyugdíj visszamenőleges megállapítása

Kérdés: Mikortól kérheti nyugdíja visszamenőleges megállapítását az a dolgozó, akinek munkaviszonyát létszámleépítés miatt felmondták, betöltötte a 60. életévét, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik? A dolgozó 4 havi végkielégítést és 8 hónap felmondási időt kapott, amely 2004. február 28-án telik le. A nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén vissza kell-e fizetni a 4 hónap végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] ...következtében 1996. október 21-ét követő időponttól az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha a munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony stb. nem szűnik meg [Tny-tv. 9. §, 14. §, 15. §].Fentiek alapján a dolgozó előrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati viszonyban) áll. A munkáltatói hozzájárulásnak minden pénztártag munkavállalóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban eltöltött szolgálati időként az 1982. szeptember 1.- 1985. augusztus 31. között a Magyar Tudományos Akadémia TMB keretében belföldi ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. R. tartalmazza.A nyugdíj megállapításánál szolgálati időként kell figyelembe venni a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Előrehozott és korkedvezményes nyugdíj

Kérdés: 1950-ben született, 1968 óta folyamatosan közalkalmazottként dolgozó nő elmehet-e előnyugdíjba, és mikor? Mennyivel kevesebb az előnyugdíj összege, mint a korkedvezményes nyugdíjé? A 62. életév betöltése után jogosult lesz-e a teljes összegű öregségi nyugdíjra a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Az 1950-ben született férfi és nő nyugdíjkorhatára egyaránt a 62. életév. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján 2008. december 31-ét követően a nyugdíjjogosultság feltételei a következők, melyek egyaránt vonatkoznak férfiakra és nőkre is: Társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.
1
32
33
34
35