Rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
Részlet a válaszából: […] ...az előzőekben idézett és részletezett Mt.-rendelkezésekrendeltetésszerű betartásával, jóhiszeműen, tisztességesen, a kölcsönösegyüttműködési kötelezettség szem előtt tartása mellett járhat el.A munkáltatónak a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Társadalombiztosítási azonosító jel

Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott, külföldinekminősülő, nem EGT-állam polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagymunkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát.2007. április 1-jéig a külföldi biztosítottak eltartotthozzátartozói is jogosultak voltak a taj-ra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: Keletkezik-e a cégnek és a dolgozónak valamilyen közteher-fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a társaság az egyik alkalmazottja részére önkéntes nyugdíjpénztárba havonta negyvenötezer forint befizetést átvállal munkáltatói hozzájárulásként? Van-e lehetőség arra, hogy pl. csak adott munkakörhöz, életkorhoz kötve saját belső szabályzatban rögzítse a cég a jogosultak körét, és így adómentes-e a hozzájárulás az Szja-tv.-ben megadott értékhatárig?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének k) pontja 2007. január1-jétől változott, és módosította az adó- és köztehermentesen adható önkéntesnyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás összegét. Az új szabályok már nemhavonta a minimálbér összegével egyező juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói

Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló jogviszonylétesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére, vagy a jogviszonybejelentésére, illetőleg munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaszerződés kölcsönbevevő részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
Részlet a válaszából: […] ...adja bérbe.Emlékeztetőül: a 14 százalékos eho az említett jövedelmentúl– a vállalkozásból kivont jövedelem,– az értékpapír-kölcsönzésből származó 25, illetőleg 35százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap és –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Ipari szövetkezeti tag jogviszonya

Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...megjelent másik esetidöntése a szövetkezeti tagsági jogviszony, illetve szövetkezeti tagnak aszövetkezettel fennálló munkajogviszony kölcsönhatását más oldalról értelmezvemegállapította, hogy jogsértő az olyan alapszabályi rendelkezés, amely arra azesetre írja elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...az üdülési csekk vagy természetbeni üdültetés.Az évi négyszázezer forintos béren kívüli juttatások körébetartozik: – az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy azönkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelemtípusok(vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék,vállalkozóiosztalék-alap, árfolyamnyereségből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Többségi tulajdonos ügyvezető önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni, illetve a tagtól levonni abban az esetben, ha egy kft. a többségi tulajdonos, személyesen közreműködő ügyvezetője részére önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet? Figyelembe vehető-e ez az összeg a táppénz alapjának meghatározásánál? Szerepeltetni kell-e az összeget a személyijövedelemadó-bevallásban, illetve a biztosítási kedvezményt ettől függetlenül érvényesítheti-e a tag?
Részlet a válaszából: […] ...§-ában taglalt adókedvezményt. A Tbj-tv. 21. § b) pontja alapján nem képezi járulék alapjáta foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javárahavonta fizetett tagdíj összegének az része, amely havonta nem haladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Tulajdonosoknak adott kamatmentes kölcsön osztalékból történő visszafizetése

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni abban az esetben, ha egy társaság a tulajdonosoknak adott kamatmentes kölcsön – mely után a kamatkülönbözetből származó jövedelem adóját és tb-terheit megfizette – visszafizetését a 2006. évi osztalékból szeretnék megoldani, az eredménytartalék bevonása mellett?
Részlet a válaszából: […] ...osztalék kifizetését és a kamatmentes kölcsön rendezésétkét különböző ügyletként kell kezelni. A 2006. évi osztalék után 25, illetve 35százalék személyi jövedelemadót, illetve – ha a feltételei fennállnak – 4százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.
1
15
16
17
24