251 talált cikk a kölcsön kifejezésre

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.

Kérdés: Megsértett-e valamilyen jogszabályt a munkáltató, illetve milyen intézkedéseket kellett volna megtennie az alábbi esetben? Egy tehergépkocsi-vezető 06.00 órától 18.00 óráig fuvarfeladatát látta el, majd 21.00 óráig a járművet takarította. Másnap 04.00 órakor újra munkába állt, 15.20-kor volt egy személyi sérüléssel nem járó balesete, ahol rendőri intézkedés történt és jegyzőkönyv készült, ezért 22.00 órakor ért be a vállalat területére. A munkáltató nem dokumentálta az esetet. A következő nap szintén 04.00 órakor kezdte meg a munkát és 19.00 óráig dolgozott. Van-e valamilyen lehetősége a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója nem fizeti ki számára a pluszként végzett munkát?

Kérdés: Rendelkezési jog gyakorlásának minősül-e, és vissza kell-e fizetni az igénybe vett adókedvezményt abban az esetben, ha egy 1999 márciusában 10 éves időtartamra kötött életbiztosításra 2008 májusában építkezéshez kötvénykölcsönt vesz fel a szerződő, amelyet nem fizet vissza az adóévben 2008. december 31-ig, hanem a lejárati összegből fogják levonni 2009 márciusában? A szerződő eddig még nem vett igénybe kötvénykölcsönt.

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy cég kölcsönt adott egy munkavállalójának, majd a visszafizetési kötelezettséget elengedte? Hogyan változik a kötelezettség abban az esetben, ha a magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a céggel? Milyen jövedelemnek számít az elengedett kötelezettség?

Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.

Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.

Kérdés: Hogyan tud vállalkozni egy rokkantnyugdíjas magánszemély, aki alacsony nyugdíja miatt indítaná el vállalkozását? Milyen adózási feltételek vonatkoznak rá, és milyen kiadásokat számolhat el?

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?

Kérdés: Korengedményes nyugdíjazás esetén megengedik-e a jogszabályok, hogy a dolgozó és a munkáltató írásos megállapodásban rögzítse, hogy a dolgozó a munkáltatójának befizeti a nyugdíj összegét, a munkáltató pedig kezdeményezi a nyugdíjazást, és kifizeti a megelőlegezendő pénzösszeget a nyugdíjintézetnek?