Japán állampolgárságú munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett kiküldetésben lévő japán munkavállalók társadalombiztosítási jogállását illetően a 2013. évi CLII. tv.-ben kihirdetett magyar-japán szociális biztonságról szóló egyezmény előírásait kell alapul venni.Az egyezmény 7. cikke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Indiai állampolgárok kiküldetése

Kérdés: Kell A1-es nyomtatványt igényelni abban az esetben, ha egy cég kiküldetés keretében indiai állampolgárokat foglalkoztat, akiket egy másik uniós tagországba szeretnének kiküldeni dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetésben lévő munkavállalók a 2010. év XXIX. törvény 5. cikke érdekében 5 évig a kiküldő ország társadalombiztosítási joga hatálya alá tartoznak, amiből következően a kérdésben említett Magyarországra kiküldött munkavállalók biztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Tanulmányi költségek

Kérdés: Minden esetben adómentes a dolgozó tanulmányi költségeinek megtérítése, ha a tanulmányok a munkavégzés ellátásának érdekében történnek?
Részlet a válaszából: […] ...bevételének. Az ilyen képzéshez kapcsolódó utazás, szállás a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok szerint téríthető (kiküldetési rendelvény vonatkozó szabályok szerinti használata esetén igazolás nélkül elszámolható kiadás), az étkezés pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Adófizetési felső határ

Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján az osztalék után a szociális hozzájárulási adót legfeljebb a minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni, azzal, hogy ezt az adóalapot több tétel is csökkenti.Ezek egyike a törvény 1. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Költségek megtérítése visszamenőlegesen

Kérdés: Mennyi időre visszamenőleg kérheti a beteglátogatással összefüggő kiküldetései költségeinek megtérítését egy önkormányzat által működtetett háziorvosi szolgálatnál közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó orvos? Az érintett 2017 decembere óta elmulasztotta leadni a kiküldetési rendelvényeit, és a munkáltató sem észlelte a hiá-nyos-ságot.
Részlet a válaszából: […] Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott háziorvos foglalkoztatására a Kjt., valamint az ebben a törvényben nem szabályozott kérdésekben, mögöttes jogszabályként az Mt. szabályait kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bekezdés].Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Kiküldött munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a németországi fióktelep által juttatott jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően? Ebben az esetben meg kell fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdése azzal egészíti ki, hogy a szabály alkalmazásában alapbér az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Izraeli állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Osztrák állampolgár magyarországi kiküldetése

Kérdés: Milyen bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy osztrák anyavállalat egy osztrák állampolgárságú munkavállalóját a magyarországi leányvállalatához rendeli munkavégzésre kiküldetés keretében, amely várhatóan több évre szól? A dolgozó Magyarországon semmilyen jövedelmet nem kap, az anyavállalat folyósítja a munkabérét, A1-es igazolással rendelkezik, és a lakóhelye Ausztriában van, azaz naponta ingázik a két ország között.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő kiküldött osztrák munkavállalóra a 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése előírásai alapján a kiküldetést követő 24 hónapig továbbra is Ausztriában terjed ki a biztosítás – amit az említett A1-es igazolás bizonyít is –, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Ügyvezető külföldi munkavállalása

Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...helyzet fennállásának helye szerinti tagállam szociális biztonsági jogszabályai ilyenként kezelnek.Főszabály szerint tehát a nem kiküldetésben dolgozó munkavállalói tevékenységet végző személy abban az államban biztosított, amelyben keresőtevékenységét végzi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Munkavégzés több EGT-tagállamban

Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége egy magyar kft. társas vállalkozói jogviszonyban lévő ügyvezetőjének, aki a cég németországi fióktelepénél 4 órás munkaviszonyban bejelentésre került, de Magyarországon is szeretne jövedelmet kivenni a vállalkozásból?
Részlet a válaszából: […] ...nem a saját társaságával, hanem annak külföldi fióktelepével létesít munkaviszonyt. Ugyanis ha a kft.-nél állna munkaviszonyban, akkor kiküldetésről lenne szó, és biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét továbbra is mindkét jogviszonyára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.
1
3
4
5
23