Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk sajnos helytelen következtetésre jutott.A Szocho-tv.-ben adóalapként meghatározott jövedelmeknek [a jogszabály 1. § (5) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt jövedelmek, teháta) a vállalkozásból kivont jövedelem (Szja-tv. 68. §),b) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Magyar állampolgár külföldi cégből kapott osztaléka

Kérdés:

Egy Magyarországon 8 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár, aki állandó magyar lakcímmel rendelkezik, alapított egy amerikai céget kinti ügynök segítségével, amelyben egyedüli tulajdonosként Magyarországról dolgozik. Hogyan kell megállapítani a magyarországi személyijövedelemadó-kötelezettséget abban az esetben, ha osztalékot vesz ki a cégből? Van valamilyen teendője a cégtulajdonosnak a magyar adóhatóság felé, ha nem vesz ki osztalékot, és egyéb jövedelmet sem realizál?

Részlet a válaszából: […] A Magyarországon élő magyar állampolgár belföldi illetőségűnek minősül, és a teljes adókötelezettség miatt a világjövedelme után terheli adókötelezettség.A magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 2024. január 1-jét követően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.
Kapcsolódó címke:

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a törvény 1. §-a (5) bekezdésének a)–e) pontja szerinti jövedelmekre (e körbe tartozik az osztalék is) vonatkozó maximum-adóalap megállapítása során a törvény 1. §-ának (1)–(3) bekezdése szerinti jövedelmeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címke:

Szociálishozzájárulásiadó-alap felső határa

Kérdés: Figyelembe lehet venni a szociálishozzájárulásiadó-alap felső határösszegének meghatározásánál a CSED, illetve a GYED összegét annak ellenére, hogy ezek után az ellátások után nem történik szociálishozzájárulásiadó-fizetés?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a CSED és a GYED összege nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.Ennek azonban nincs jelentősége a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében említett maximum-adóalap meghatározása során.A minimálbér 24-szeresének megfelelő maximum-adóalapot ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Érinti valamilyen módon a 2023. július 1-jén hatályba lépő 205/2023. Korm. rendelet a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt? Amennyiben igen, akkor az osztalék elfogadása vagy a kifizetés dátuma számít?
Részlet a válaszából: […] A 205/2023. Korm. rendelet kizárólag az Szja-tv. 65. szakasza alá tartozó kamatjövedelmeket érinti. A vállalkozásból kivont jövedelemre, valamint az osztalékra továbbra is vonatkoznak a szociálishozzájárulásiadó-alap maximumára vonatkozó szabályok.A kérdéssel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.
Kapcsolódó címke:

Adófizetési felső határ

Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján az osztalék után a szociális hozzájárulási adót legfeljebb a minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni, azzal, hogy ezt az adóalapot több tétel is csökkenti.Ezek egyike a törvény 1. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás helyesen jár el akkor, amikor az ügyvezető havi munkabére után nem fizet szociális hozzájárulási adót. A Szocho-tv. 5. §-a ugyanis pontosan felsorolja az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés eseteit. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék: