tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott adófizetési felső határ tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszból: […]vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel. A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdésének h) pontja szerint pedig nem esik az 1. § (1)-(3) bekezdései szerinti adófizetési kötelezettség alá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.A Szocho-tv. 1. §-a sorolja fel azokat a jövedelmeket, amelyek után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség áll fenn.A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy az 1. § (1)-(3) bekezdései és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adó-fizetési felső határ).A törvény szövegezése tehát nem tesz említést arról, hogy kizárólag azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után megtörtént a szociális-hozzáj-árulásiadó-fizetés. Fentiek alapján tehát az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy részére az összevont adóalapba tartozó, különböző jogcímeken kifizetett jövedelmeit figyelembe kell venni az adófizetési felső határ számításánál, függetlenül attól, hogy azzal összefüggésben nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Abban az esetben, ha az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy a munkaviszonyból származó jövedelme mellett osztalékban is részesül, akkor a munkabért is figyelembe kell venni az adófizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6150

2. találat: Adófizetési felső határ

Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
Részlet a válaszból: […]alapján járulékalapot képez. A jogszabály alapján, amennyiben nincs az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vehető jövedelem, akkor járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.A kérdésben említett munkavállaló tekintetében erről van szó, a Németországban adózott jövedelmét az Szja-tv. szerint adóelőleg-alap számításánál nem kell figyelembe venni, így a Tbj-tv. említett jogszabályi helye alapján meghatározott jövedelem képezi a járulékalapját, aminek összegével csökken az éves maximális[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6149