Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

2021. január hónapban kifizetett osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Mi a teendője a 2021. évi minimálbér megállapítása után annak a kft.-nek, amely a 2019. évi eredmény után 2021 januárjában nagy összegű osztalékot fizetett egy külföldi magánszemély részére, amelyből levonta a forrásadót és az 598 920 forint összegű szociális hozzájárulási adót? A minimálbér emelése után le kell vonni a szociálishozzájárulásiadó-különbözetet, vagy ez az összeg már a cég költsége lesz?
Részlet a válaszából: […] A 2021. év sajátos abból a szempontból, hogy a minimálbér-tárgyalások 2020. évben nem vezettek eredményre, ezért a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum 2021. évi megállapításával kapcsolatban a 731/2020. Korm. rendelet eltérő szabályokat állapított meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében (e körbe tartozik az osztalék is) az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Osztalék utáni szociális hozzájárulás mértéke

Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke megváltozott, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Az adómérték évközi változása miatt a Szocho-tv. 2. §-ának (4) bekezdése az irányadó egy adott kifizetés adómértékének meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Adófizetési felső határ

Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján az osztalék után a szociális hozzájárulási adót legfeljebb a minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni, azzal, hogy ezt az adóalapot több tétel is csökkenti.Ezek egyike a törvény 1. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás helyesen jár el akkor, amikor az ügyvezető havi munkabére után nem fizet szociális hozzájárulási adót. A Szocho-tv. 5. §-a ugyanis pontosan felsorolja az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés eseteit. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.