549 cikk rendezése:
501. cikk / 549 Szüléshez kapcsolódó ellátások vállalkozói igazolvány visszaadása után
Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó 2003. március 20-án szült. A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd gyermekgondozási díjat folyósítottak részére. 2003. április 1-jén vállalkozói igazolványát visszaadta. (Vállalkozói tevékenysége 2000-ben kezdődött, és a szülésig fizette is a járulékokat.) Az anya 2005. február 28-án ismét szült. A szülést követően milyen pénzbeli ellátásokra lesz jogosult?
502. cikk / 549 Egyéni vállalkozó jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?
503. cikk / 549 Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei
Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
504. cikk / 549 Jugoszláv nyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés: Kell-e jövedelmet elszámolnia egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező jugoszláv állampolgárságú nyugdíjas kft.-ügyvezetőnek abban az esetben, ha a cég érdemi tevékenységet nem folytat, csak nagyobb összegű kintlevőségének bírósági végrehajtása miatt nem tud megszűnni?
505. cikk / 549 Végelszámoló kültag jogviszonya
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
506. cikk / 549 Kiegészítő tevékenységű vállalkozó baleseti táppénze
Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a balesetijárulék-fizetési kötelezettsége alapján balesete esetén jogosult-e baleseti táppénzre?
507. cikk / 549 Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén
Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
508. cikk / 549 Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után
Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
509. cikk / 549 Evaalany betéti társaság közterhei
Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
510. cikk / 549 Özvegyi nyugdíjas társasági tag jogviszonya
Kérdés: Hosszú ideje özvegyi nyugdíjban részesülő, 1942-ben született nő 2000-ben társaságot alapított, ahol személyesen közreműködve ügyvezetőként dolgozik. Tekinthető-e kiegészítő tevékenységet folytatónak a társasági tag, és milyen járulékokat kell fizetni utána abban az esetben, ha vesz fel jövedelmet, illetve ha nem?
