Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...igazolatlan távollét tartama alatt – feltéve, hogy az érintett erre az időszakra nem részesül jövedelemben – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján szünetel a biztosítás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fennáll ugyan a biztosítást megalapozó jogviszony –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles része olyan költségtérítés, amely nem minősül természetbeni juttatásnak. Ebből következik, hogy az ilyen címen kifizetett jövedelem után nemcsak a foglalkoztatónak kell megfizetnie utána az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, hanem a biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban, ahol tiszteletdíjat is kap, akkor a kifizetett, az szja alapját képező díjakat össze kell vonni. Az szja alapját képező jövedelem lesz a társadalombiztosítási járulék, valamint az esetleges egyéni járulék alapja.Ha a biztosított egyidejűleg több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Osztalék és osztalékelőleg járulékkötelezettsége

Kérdés: Kft.-nk tagjai 2001-ben osztalékelőleget, 2002-ben osztalékot vettek fel (2001. évre vonatkozóan). Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnünk a 35 százalékos adóalap után kifizetett osztalékra? Meg kell-e fizetni az előleg után is a százalékos mértékű eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az nem minősül a magánszemély saját vagyonából származó jövedelmének); a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem; a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot, illetve tagdíjat. A kiegészítő tevékenységű – a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Rokkantnyugdíjas anyasági ellátása

Kérdés: Milyen pénzbeli ellátásra jogosult az a rokkantsági nyugdíjban részesülő dolgozó, aki 2001 októberétől munkaviszonyban áll, és 2002 augusztusában gyermeket szült?
Részlet a válaszából: […] ...a terhességi-gyermekágyi segély megállapítása mégsem lehetséges. Az említett anyasági ellátás összegének megállapításánál ugyanis jövedelemként azt az összeget lehet figyelembe venni, amely után a biztosított a 3 százalékos egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...díjból 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonni, ha társas vállalkozóként, illetve egyéni vállalkozóként az adóköteles jövedelemből, vállalkozói kivétből nem kell?A szerző válaszol: Olvasónk észrevétele figyelmet érdemel. A biztosított által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll, vagy amelyiknél magasabb volt a jövedelem (Tbj-tv. 7/A. §-a). Ebben az esetben a foglalkoztatónak az igazolások benyújtását követően szintén 15 napja van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...szó akár társadalombiztosítási, akár egyéni járulékról) csak a biztosítási kötelezettséggel járó és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kamat kifizetésére nem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (munkaviszony) alapján került sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Tételes egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie a külföldi tulajdonban lévő, magyar székhelyű foglalkoztatónak a külföldi munkavállalója után?
Részlet a válaszából: […] ...után is meg kell fizetni, ha arra pl. munkaviszony, tagi jogviszony keretében kerül sor, annak ellenére, hogy a tagok részére kiosztott jövedelem után járulékfizetési kötelezettség nem állapítható meg. Az említett személyek esetében az Eho-tv. rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
322
323
324