Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...bedolgozói jogviszonyban, szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban már nem áll, és nem folytat olyan keresőtevékenységet, amely jövedelemmel, díjazással jár. Tehát aki például vállalkozóként biztosított, az nem jogosult erre az ellátásra.Átmeneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...és munkanélküli-ellátásban, táppénzben, baleseti táppénzben és gyedben nem részesül.A rendszeres szociális járadék személyi jövedelemadó szempontjából [Szja-tv. 3. § j) pontja] nyugdíjnak minősül, tehát adómentes.Ezzel ellentétben a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Téves járulékfizetés

Kérdés: Társaságunk külföldi részvétellel működik, több külföldi munkavállalót alkalmazunk. Néhány hónapig fizettük is utánuk a járulékokat, de most kiderült, hogy nem kellett volna. Hogyan rendezhetjük egészségbiztosítási helyzetüket?
Részlet a válaszából: […] ...áll, illetőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2001. január 1-jétől 28 százalék, 2002. január 1-jétől 26 százalék – magánnyugdíjpénztár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A minimálbér

Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
Részlet a válaszából: […] ...tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra is, akiknél a pénzbeli juttatás (járulékalapot képező jövedelem) összege 2002. január 1-jétől legalább a minimálbér hat százaléka.A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Gyermekgondozási díj megállapítása "gyes-ben" szülésnél

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a gyermekgondozási díj összegét annál a biztosítottnál, aki második gyermekével jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül, és a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt ismét szül?
Részlet a válaszából: […] ...180 napi egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme. A kérdező esetében nem valószínű, hogy a meghatározott időtartamokban jövedelemmel rendelkezett. Ezért a gyermekgondozási díj napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A táppénzalap megállapítása nem rendszeres jövedelmek kifizetése esetén

Kérdés: A foglalkoztatónál 1990-től munkaviszonyban álló dolgozó részére 2002. január 4-én került kifizetésre a 2001. december havi munkabére, a 2001. október 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra vonatkozó prémium, a 13. havi munkabér és a december havi túlóra. (Sem a kollektív szerződés, sem a dolgozó munkaszerződése a túlmunka végzését kötelezettségként nem írja elő.) A dolgozó 2002. október 5-én gyermekápolási táppénzt igényel. Mi a táppénz alapja? A munkabérrel egy időben kifizetett jövedelmeket hogyan kell a táppénz összegének megállapításánál figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...táppénz összegét a jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben (2001. év) elért, egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a dolgozónak van ebben az időtartamban legalább 180 napi jövedelme. Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: A betéti társaság beltagja – amennyiben van főfoglalkozású, heti 36 órás munkaviszonya – a személyes közreműködéséért köteles-e kivenni a járulék alapjául szolgáló jövedelmet, és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított máshol rendelkezik legalább heti 36 órás munkaviszonnyal, társas vállalkozóként járulékot fizetnie csak akkor kell, ha tagi jövedelemben részesül. A tagi jövedelem kötelező jellegű kifizetését semmilyen jogszabály nem írhatja elő. Ha a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...ismételt közlését, amely a kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. A járulék és hozzájárulás fizetésére kötelezett jövedelemadatai, ha azokat az illetékes adóhatóságtól kérik, nem esnek az előző korlátozás hatálya alá.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rokkantsági nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Társas vállalkozás többségi tulajdonos ügyvezetője rokkantsági nyugdíjba kerülése után folytathatja-e tevékenységét a régi formában, illetve milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...nem kevesebb 20 százalékkal a megrokkanás előtti keresetnél.Ez azt jelenti tehát, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott jövedelemnek – ami után a társaság 5 százalék baleseti járulék fizetésére kötelezett – a "békesség kedvéért" a jelzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a naptári napok száma.Ezt követően kiszámítjuk a járulékalapot, amely itt megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe vehető jövedelemmel. A megbízási díj az Szja-tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem, tehát csökkentő tényezőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
…
322
323
324
325