Családi pótlék a 20. életév betöltése után

Kérdés: 2003. január hóban ki kell-e utalni az áprilistól júniusig járó családi pótlék összegét az után a gyermek után, aki 2002. március hóban betöltötte a 20. életévét, s ezért az iskoláztatási támogatás folyósítását megszüntették, de a gyermek tanulói jogviszonya 2002. június hónapban szűnik meg? A gyermek jelenleg középfokú oktatási intézményben nem folytat tanulmányokat.
Részlet a válaszából: […] ...2002. áprilistól júniusig a gyermek után járó családi pótlékot ki kell utalni, ha a gyermek a háztartásában él, és rendszeres jövedelemmel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye

Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató. A végkielégítés az Szja-tv. 3. § 21. pontja alapján olyan munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amely nem minősül bérjövedelemnek. Mivel a végkielégítés nem bérjövedelem, utána adójóváírás nem jár, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] ...után a kérdésben szereplő személyek magyarországi munkavégzéséből származó jövedelmeikkel összefüggésben teljesítendő személyi jövedelemadó fizetésének szabályait tekintjük át. Hazánknak mindhárom országgal van a kettős adóztatás elkerüléséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...A Tny-tv. 39. §-a alapján a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. A minimálbért elérő díjazás esetén tehát – jogviszonytól függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem naptári napi összegével. A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe – többek között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas tag eho-ja

Kérdés: Kell-e tételes eho-t fizetni – az 5 százalék baleseti járulékon felül – a saját jogú nyugdíjas tagnak évi 2-3 alkalommal személyes közreműködés címén kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme után a társaság – helyesen – megfizeti az 5 százalék baleseti járulékot.A jogviszony tartamára – függetlenül a jövedelemkifizetés tényétől, mértékétől – az Eho-tv. 6. § (3) bekezdése b) pontja alapján a tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas biztosított egyéni járulékai

Kérdés: A munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozik. 2003-ban kéri nyugdíjazását, valamint visszamenőleg 6 hónapra nyugdíjának megállapítását. A munkaadótól kéri vissza a 3 százalékos járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, természetesen a nyugdíjazását követő időszakra. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjas továbbfoglalkoztatása esetén a nyugellátás megállapításának kezdőnapját követő foglalkoztatás alapján kifizetett jövedelem után a nyugdíjas egyéni járulékot, illetve nyugdíjjárulékot nem fizet.Mérlegelésre tehát nincs sok lehetőség, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...keretében is. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettség feltétele, hogy az e tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelem havi összege elérje a minimálbér 30 százalékát (havi 15 000 forintot), illetve ha a jogviszony nem áll fenn a teljes hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Választott tisztségviselők tiszteletdíja

Kérdés: Önkormányzati tisztségviselőknek havi 15 000 forint tiszteletdíjat irányoz elő a költségvetés. A tisztségviselők azonban nem kérik a tiszteletdíj kifizetését, úgy rendelkeztek, hogy alapítványnak, egyháznak kérik az átutalását. Kell-e járulékot fizetni e tiszteletdíjak összege után?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. szabályai szerint nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, s mint ilyen, az adóelőleg számításánál jövedelemként, illetőleg a járulékfizetési szabályok szerint járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni. Tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokról" nyomtatványt, valamint – ha az irányadó időszakban a biztosítási jogviszonyban változás történt – a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási járulék alapjáról" igazolást. Amennyiben a terhességi-gyermekágyi segélyt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
311
312
313
325