A táppénzalap megállapítása nem rendszeres jövedelmek kifizetése esetén

Kérdés: A foglalkoztatónál 1990-től munkaviszonyban álló dolgozó részére 2002. január 4-én került kifizetésre a 2001. december havi munkabére, a 2001. október 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra vonatkozó prémium, a 13. havi munkabér és a december havi túlóra. (Sem a kollektív szerződés, sem a dolgozó munkaszerződése a túlmunka végzését kötelezettségként nem írja elő.) A dolgozó 2002. október 5-én gyermekápolási táppénzt igényel. Mi a táppénz alapja? A munkabérrel egy időben kifizetett jövedelmeket hogyan kell a táppénz összegének megállapításánál figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...táppénz összegét a jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben (2001. év) elért, egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a dolgozónak van ebben az időtartamban legalább 180 napi jövedelme. Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: A betéti társaság beltagja – amennyiben van főfoglalkozású, heti 36 órás munkaviszonya – a személyes közreműködéséért köteles-e kivenni a járulék alapjául szolgáló jövedelmet, és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított máshol rendelkezik legalább heti 36 órás munkaviszonnyal, társas vállalkozóként járulékot fizetnie csak akkor kell, ha tagi jövedelemben részesül. A tagi jövedelem kötelező jellegű kifizetését semmilyen jogszabály nem írhatja elő. Ha a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...ismételt közlését, amely a kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. A járulék és hozzájárulás fizetésére kötelezett jövedelemadatai, ha azokat az illetékes adóhatóságtól kérik, nem esnek az előző korlátozás hatálya alá.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rokkantsági nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Társas vállalkozás többségi tulajdonos ügyvezetője rokkantsági nyugdíjba kerülése után folytathatja-e tevékenységét a régi formában, illetve milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...nem kevesebb 20 százalékkal a megrokkanás előtti keresetnél.Ez azt jelenti tehát, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott jövedelemnek – ami után a társaság 5 százalék baleseti járulék fizetésére kötelezett – a "békesség kedvéért" a jelzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a naptári napok száma.Ezt követően kiszámítjuk a járulékalapot, amely itt megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe vehető jövedelemmel. A megbízási díj az Szja-tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem, tehát csökkentő tényezőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...illetve teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegbiztosítás esetén a munkáltató által átvállalt díj mentes a személyi jövedelemadó alól, és így járulékalapot sem képez.2. Az úgynevezett "vegyes" biztosítás, az 1. pontban említetteken túl más elemet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadságmegváltást és egyéb juttatásokat a munkában töltött utolsó napon kell kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel járó jogviszony alapján került-e kifizetésre? (Tbj-tv. 5.)2. Az adott juttatás egyébként járulékalapot képező jövedelemnek minősül-e? [Tbj-tv. 4. § k) pont].Ha mindkét kérdésre igen a válasz, akkor biztos (és csak akkor biztos), hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Július 1-jétől rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalónkat napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatjuk. Jelenlegi bére fele a korábbi munkabérének. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett, nagy összegű éves jutalomból le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)? Veszélyezteti-e a munkavállaló nyugdíjának folyósítását a kifizetett jövedelem?
Részlet a válaszából: […] Kezdve a kérdés második felével, megítélésünk szerint a juttatás nem veszélyezteti a rokkantsági nyugdíj folyósítását. Az erre való jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete 4 hónap óta nem lényegesen kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Öregségi nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: Milyen keresetek figyelembevételével történik az öregségi nyugdíj összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani. Azt, hogy mely kereset minősül nyugdíjjárulék-kötelesnek, a kifizetés idején érvényben lévő szabályok határozzák meg.Jövedelemként kell figyelembe venni: 1988. január 1. és 1996. december 31. közötti jövedelmek esetén= az 1996. december 31-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.