Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...maga után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetnie. Az eho-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az adózónak személyijövedelemadó-alapja van. A kérdésben vázolt esetben a költségek elszámolása után megmaradt jövedelem szja-alapot, s így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Nyugdíjszerző idő ukrán állampolgárok esetében

Kérdés: Jogosultak lesznek-e nyugdíjra a korhatár elérésekor egy kft. ukrán állampolgárságú munkavállalói, akik után a cég, illetve egy szövetkezet is megfizeti a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...részesülnek.Ez azt jelenti, hogy az ukrán munkavállalók a hazánkban szerzett szolgálati idő és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem révén a Tny-tv.-ben meghatározott jogosultsági feltételek – legalább 15 évi szolgálati idő és betöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi munkavállaló munkaadói, munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói, illetőleg munkavállalói járulékot fizetnie egy 90 százalékban külföldi tulajdonú cégnek az után az angol állampolgárságú dolgozója után, aki nem biztosított, így sem társadalombiztosítási-, sem egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás [kivéve az Szja-tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Szövetkezet elnökének járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékot kell fizetni egy ténylegesen nem működő szövetkezet elnöke után, aki sehol nem biztosított, és a szövetkezettől munkájáért jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...áll-e. A vázolt esetben munkaviszony – megítélésünk szerint – szóba sem jöhet, marad tehát a vállalkozási jellegű jogviszony.Jövedelem (pontosabban a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát el nem érő, e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Főfoglalkozású rendőrök járulékfizetése megbízásos jogviszonyban

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy vállalkozási szerződés alapján kifizetett, havi 13 000 forintos jövedelem után, ha azt egy őrző-védő kft. főállású rendőröknek fizeti ki a felügyelet ellátásáért? A rendőrség, mint főfoglalkozású munkahely, a tételes eho-t megfizeti, és erről igazolást adott ki.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett jövedelem alapján a biztosítási kötelezettséget a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerint kell megállapítani. A havi 13 000 forintos jövedelem eszerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, így társadalombiztosítási és egyéni járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Étkezési hozzájárulás megbízási jogviszonyban

Kérdés: Megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottnak adható-e az Szja-tv.-ben meghatározott mértékben adómentesen étkezési hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] ...adható étkezési hozzájárulás. Az adóköteles étkezési hozzájárulás természetbeni juttatás, az után 44 százalék személyi jövedelemadót kell a kifizetőnek fizetnie.A 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül a foglalkoztatónak a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Segítő családtag járulékai

Kérdés: Foglalkoztatónak minősül-e, illetve van-e bejelentési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a segítő családtagjának kifizetett jövedelem nem éri el a minimális bér harminc százalékát? Kiállíthat-e számlát az egyéni vállalkozó táppénzfolyósítás ideje alatt akkor, ha a segítő családtag végzi a munkát?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítás a segítő családtagra akkor terjed ki, ha a számára juttatott, személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem havonta eléri vagy meghaladja a 15 000 forintot. A kérdésben szereplő esetben tehát nem kell járulékot fizetni. A segítő családtagnak kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Táppénzalap megállapítása

Kérdés: A biztosított 2002. március 6-ig GYES-en volt, március 7-től június 12-ig fizetett szabadságon, június 13-ától augusztus 22-ig felmondási idejét töltötte, és munkaviszonya 2002. augusztus 22-én meg is szűnt. 2002. augusztus 22-től keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Milyen jövedelem figyelembevételével kell a táppénz összegét kiszámítani, tekintettel arra, hogy sem a jogosultságot megelőző évben, sem a táppénzjogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőzően nincs 180 napi jövedelme?
Részlet a válaszából: […] A táppénz alapját, ha a biztosítottnak sem a jogosultságot megelőző naptári évben, sem a jogosultság kezdőnapját megelőzően nincs 180 napi jövedelme, a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Terhességi-gyermekágyi segély alapja teljesítménybéres dolgozónál

Kérdés: Az 1995. január 16-tól biztosított személy 2000. május 16-án szült. A szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd 2003. február 26-áig gyermekgondozási segélyt vett igénybe. 2003. február 27-én ismét szült, és terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja? A dolgozó teljesítménybéres. Kell-e nézni a hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a biztosított sem a jogosultságot megelőző naptári évben, sem a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 napi jövedelemmel nem rendelkezik, ezért a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimális bér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Nem rendszeres jövedelem osztószáma

Kérdés: A munkavállaló 1990. január 1-jétől 2002. július 31-ig állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2002. január 1-jétől július 31-ig kifizetett rendszeres jövedelme 420 000 forint volt, 2002. június 1-jétől június 30-ig tartó időtartamra 25 000 forint jutalomban részesült. 2002. augusztus 1-jétől jelenleg is "B" munkáltatónál áll munkaviszonyban. 2002. augusztus 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra 400 000 forint munkabérben részesült. A dolgozó 2003. február 26-ától beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt igényel. Mi lesz az osztószáma a 25 000 forint jutalomnak?
Részlet a válaszából: […] ...– a számítási időszak a 2002. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam, és az alap pedig az ezen időtartamra járó rendszeres jövedelem, valamint az ezen időtartam alatt kifizetett nem rendszeres jövedelem. A nem rendszeres jövedelem naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
310
311
312
325