Vegyes jellegű juttatás közterhei

Kérdés: Az Szja-tv. 1. melléklet 7.11. pontja szerint adómentes bevétel a "... munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése". Értelmezésük szerint az idézett jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy a jogszabály csak a munkavállaló szempontjából tehermentesítette ezt a természetbeni juttatást az adófizetési kötelezettség alól, de a munkáltatónak meg kell fizetnie a természetbeni juttatás után a 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 11 százalék eho-t. Helyesen értelmeztük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] Kérdésfelvetése jogos, hiszen az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja egyéb indokkal mentesíti a jövedelmeket az adózás alól. A 7.11. pont alapján mentesül az adózás alól a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Kis értékű ajándék eho-ja

Kérdés: Az Eho-tv. 3. §-ának változása jelenti-e azt, hogy a kis értékű ajándék (Szja-tv. szerint 500 forint alatti, az Áfa-tv. szerint 5000 alatti) után nem kell megfizetni a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni, amelyek adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, másrészt azt, hogy a reprezentáció és üzleti ajándék személyi jövedelemadó alól mentesülő része után nem kell egészségügyi hozzájárulást sem fizetni. Az Áfa-tv. kis értékű ajándékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...2001. és 2002. évekre szóló, de 2003-ban kifizetett, munkaviszonyból származó jövedelem adókötelezettségét a munkavégzés évében meglévő feltételek alapján kell meghatározni (AEÉ 1998. évi 6. szám 58. pont). Bár 2003-ban vélhetően a Svájccal kötött, kettős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...amely a Szak-tv. 44. §-a értelmében havi szinten nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 6 százaléka.A fent említett díjazás személyi jövedelemadó szempontjából az Szja-tv. 3. §-ának 72. pontja e) alpontjában meghatározott adóterhet nem viselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Külföldiek vendégül látása

Kérdés: Társaságunk a nyáron vendégül lát egy külföldi sportcsapatot, akiknek azonkívül, hogy vendégül látjuk őket, pénzt is adunk. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik az így kifizetendő összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...hogy járulékfizetési kötelezettség csak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kérdés által vázolt esetben már az első feltétel is hiányzik, hiszen a kifizető és a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...alatta marad ennek a határnak, tehát teljes egészében nyugdíjjárulék-alapot képez.Természetesen más lenne a helyzet, ha a IV. negyedévi jövedelem egy másik – október 1-jétől létesített – jogviszonyból származott volna. Ebben az esetben az erre vonatkozó felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíja

Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével történik az öregségi nyugdíj megállapítása annak az 1950-ben született rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói jövedelme után jelenleg 5 százalékos baleseti járulékot fizet?
Részlet a válaszából: […] Attól tartunk, hogy a kérdező abban a téves hiszemben van, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjigénye újra elbírálásra kerül. A rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugellátásának folyósítása azonban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj visszaigénylése

Kérdés: 2002. évben a dolgozó megfizette főállásában a 2 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék tagdíjat a felső határig. Volt egy megbízásos jogviszonya is, ahol a járulékot szintén levonták, ez azonban már többletlevonás. A 2 százalék többletet érvényesítheti adóbevallásában. A 6 százalék nyugdíjjárulékot a főállású munkáltatójának kell visszafizetnie, vagy a pénztártól kérje vissza?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem Jelen esetben, az igazolások benyújtása után a főfoglalkozású munkáltatónak 15 napon belül vissza kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Nyugdíjas foglalkoztatott közterhei

Kérdés: Nyugdíj mellett munkát végző személyt milyen szerződéssel lehet foglalkoztatni, hogy a kifizetés tb-járulék-mentes legyen, és ne kelljen tételes eho-t sem fizetni?
Részlet a válaszából: […] ... g) pontja]Megbízási jogviszonyban [Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja], amelyből származó járulékalapot képező jövedelem a havi 15 ezer forintot vagy a napi 500 forintot elériA tevékenységből 29% társadalombiztosítási ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Nyugdíjas társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Milyen jogcímen vehetik fel járandóságukat a nyugdíjas tagok egy két magánszemély által alapított kft.-ben, ahol a társaságot a tagok irányítják, és személyesen is közreműködnek a tevékenységben? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozást, illetve a nyugdíjas természetes személyeket?
Részlet a válaszából: […] ...korlátolt felelősségű társaságban munkát végző tagok számára több lehetőség is van jövedelem szerzésére.Az üzlet vezetése – mint ügyvezetői tevékenység – munkaviszonyban (egyéb szabályok figyelembevételével), illetve megbízási jogviszonyban végezhető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
1
312
313
314
324