Táppénz alapja minimum-járulékalap után

Kérdés: Mi a táppénz alapja a 2007. évben történő megbetegedés esetén annál a dolgozónál, akinek a tényleges keresete nem érte el 2006. évben a minimum-járulékalap összegét, de a munkáltató 2006. szeptember 1-jétől megfizette a minimum-járulékalap után az egyéni járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, így a táppénz összegéneka megállapításánál is jövedelemként azt az összeget lehet figyelembe venni,amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésérekötelezett volt. A munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

GYES ideje alatt dolgozó édesanya újabb szülése

Kérdés: Egy édesanya a gyermek második életévének betöltése után a GYES folyósítása mellett egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített. Ismételt szülése esetén e jogviszonyában jogosulttá válik-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra? Az e jogviszonyában elért 180 napi munkabére alapja lesz-e az ellátásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...180 napipénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme, ezért a terhességi-gyermekágyisegély összegét a 180 napi jövedelem naptári napi átlaga figyelembevételévelkell megállapítani. A megállapított naptári napi jövedelem lesz agyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] ...aki gazdálkodó szervezetválasztott tisztségviselője, vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselője,amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása)eléri a biztosításra előírt – előzőekben említett – összeghatárt [Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Különadó számításának alapja

Kérdés: A különadó számításánál adóalapot képez-e, azaz beletartozik-e az összevont adóalapba a nyugdíj és az osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...ezért a különadó-kötelezettség meghatározásakorfigyelembe kell venni.Az osztalék szabályozása a III. részben, mint külön adózójövedelem történik, ezért az osztalék a különadó-kötelezettség meghatározásakorfigyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó átalányadójának alapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki átalányadózó, és a nyugdíját nem veszi figyelembe az adó kiszámításakor?
Részlet a válaszából: […] ...csak azon jövedelmekesetén befolyásolja az adó mértékét, amelyek szintén az összevonandó alapbatartoznak. Az átalányadó külön adózó jövedelem, ezért az adó megállapítását nembefolyásolja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Egyéni vállalkozó segítő családtagjai

Kérdés: Hogyan igazolhatja a közeli hozzátartozói viszonyt egy egyéni vállalkozó felesége, illetve gyermeke, akik alkalmanként segítenek a vállalkozói tevékenységben? Segítő családtagi jogviszonynak minősül-e ez abban az esetben, ha a hozzátartozók semmilyen díjazásban nem részesülnek? Keletkezik-e valamilyen bejelentési, illetve fizetési kötelezettsége a vállalkozónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem szükségesírásban megállapodni, de nincs akadálya annak sem, hogy minden kétségetkizáróan "lepapírozzák" a családtagi, jövedelemfizetés nélkül történőfoglalkoztatás tényét. Ettől függetlenül ellenőrzés esetén elegendő a közelihozzátartozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Főfoglalkozásúnak minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki 40 órás munkaviszonyban áll, de a főfoglalkozású munkahelyén jelenleg fizetés nélküli szabadságban részesül? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...131 000 forint összegű minimum-járulékalap, illetőleg ajárulékbevallásban történő erre irányuló bejelentés esetén a ténylegesjövedelem, de legalább a minimálbér után kell megfizetni [Tbj-tv. 29. § (1) és(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
Részlet a válaszából: […] ...megfizetésével azonban más a helyzet. A Tbj-tv.4. § 2. k) pontja szerint amennyiben nincs adóelőleg számításánál figyelembevehető jövedelem, akkor a járulékalapot képező jövedelem a szerződésbenmeghatározott díj lesz, a biztosítási jogviszonyt pedig a Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Jogdíj ekho-ja

Kérdés: Alkalmazható-e az ekho a jogdíjként kifizetett díjra egy könyvkiadással foglalkozó cég szerzői esetében, ahol a művek megírásának ellenértéke két tételből: a személyes közreműködés díjából és a jogdíjból tevődik össze?
Részlet a válaszából: […] ...3. § (2) bekezdésének b) pontja bb) alpontjaértelmében az ekho szerint adózás választható a megbízási szerződés alapjánszerzett jövedelemre. A jogszabály 2. § c) pontja szerint a megbízásiszerződésen a magánszemély által kötött, a Ptk. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Tőzsdei árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e ehót fizetni a tőzsdei árfolyamnyereség után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség az Szja-tv. 67. §-a szerintiárfolyamnyereség után keletkezik. E szerint árfolyamnyereségből származójövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenébenmegszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
1
241
242
243
328