4369 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Hogyan téríttetheti meg a túlfolyósított ellátást egy általános kifizetőhelyet működtető cég, amelynél az utóbbi időben többször is előfordult ilyen hiba?

Kérdés: Mire szolgál az E101-es nyomtatvány, ki és hol igényelheti? Milyen adatok kellenek a nyomtatvány kiállításához?

Kérdés: Elláthatja-e a kereskedelmi vezetői teendőket munkaviszonyban ugyanannál a kft.-nél a cég 60 százalékos tulajdoni részesedésű tagja, aki megbízási jogviszonyban ügyvezető?

Kérdés: Egy 2003. február 28-án 3 fővel alakult kft. egyik tagja munkaviszonyban dolgozik a kft. tulajdonában levő élelmiszerboltban, valamint az ügyvezetői teendőket is ő látja el, megbízási szerződéssel, külön bérezés nélkül. Ez a női alkalmazott 2004. október 28-án szülte meg első gyermekét, jelenleg GYED-en van. 2006. márciustól újra dolgozik a boltban, de jövedelmet nem vesz fel, mert a GYED miatt biztosított jogviszony áll fenn, ezért nem is fizet járulékot maga után. Helyes-e, hogy nem fizet járulékot, illetve mekkora összeg után kellene fizetnie?

Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.

Kérdés: Milyen módon, mikor és hány alkalommal kell bejelenteni az egészségbiztosítási pénztárhoz egy részvénytársaság választott tisztségviselőit, akiknek egy része a társaság dolgozója, másik része pedig egyéb cégeknél rendelkezik heti 36 órás főállású munkaviszonnyal? A tisztségviselők részére kifizetett tiszteletdíjak meghaladják a minimálbér 30 százalékát, ezért a társaság 2006. augusztus 31-ig levonta a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot. Helyesen jár-e el a társaság, ha 2006. szeptember 1-jétől csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonja, a 2 százalékos pénzbelit nem?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?

Kérdés: Egy munkaviszonyban álló mezőgazdasági őstermelő a gyermekeivel közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, akik nappali tagozatos főiskolai hallgatók (nagykorú eltartottak). Az új rendelkezések értelmében biztosítottakká válnak-e a gyermekek, és milyen járulékokat kell fizetni utánuk, ha a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági tevékenységükből származó bevétel nem haladja meg a 7 millió forintot?

Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni, és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?