4270 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e tagsági jogviszonyát egy betéti társaság beltagjának, aki személyesen közreműködik a bt. tevékenységében, 2006. évben szülni fog, és TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t szeretne igényelni? Amennyiben a szüneteltetés nem megoldható, hogyan tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ezen időszak alatt nem működik közre a bt. tevékenységében?

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?

Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?

Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.

Kérdés: Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalónak 2005-ben kifizetett végkielégítéséből 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vont le? A volt dolgozó most reklamál a levonás miatt.

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a munkavállalóinak adott kedvezményes kölcsön után a jegybanki alapkamat felét kéri kamatként, és a jegybanki alapkamat + 5 százalék mértékű kamatkedvezményre megfizeti a 44 százalékos személyi jövedelemadót és a 11 százalékos eho-t?