4270 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Hány százalékos mértékű a biztosítási jogviszony megszűnése után járó úgynevezett passzív táppénz?

Kérdés: Melyik jogviszonyában lesz jogosult a táppénzre, illetve aktív vagy passzív jogú táppénz illeti-e meg azt a biztosítottat, aki 2009. május 11-től előreláthatólag több hónapon keresztül keresőképtelen, és munkaviszonya 2009. május 13-án megszűnt, és a munkaviszonya mellett körülbelül két éve egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat? Hogyan jár el helyesen a munkáltató?

Kérdés: Igényelhető-e terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj külföldi biztosítási jogviszony alapján? Mikor igényelheti a TGYÁS-t és a GYED-et az a négy éve életvitelszerűen Angliában élő önfoglalkoztató fogorvos, aki ott fizeti az adót és a járulékokat, de 2010-ben vissza szeretne jönni Magyarországra? Az ellátások összegének megállapításánál beszámít-e a kinti jövedelme?

Kérdés: A minimálbér figyelembevételével kell-e táppénzt számfejteni annak az újonnan belépett munkavállalónak a részére, aki belépése előtt 20 napig munkanélküli-ellátásban részesült, és nyilatkozata szerint a munkanélküli-ellátás előtt egyéni vállalkozó volt? A dolgozó biztosítási jogviszonya folyamatos, mivel 30 nap megszakítása nem volt. Milyen igazolásokat kell beszereznie a kifizetőhelynek a jövedelemigazolás helyett, tekintettel arra, hogy a számítási időszak az előző év, amikor a biztosított egyéni vállalkozó volt?

Kérdés: 2009. január 1-je után szüneteltetni kell-e a nyugellátását annak az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő önkormányzati képviselőnek, akinek a tiszteletdíja eléri a minimálbér 12-szeres összegét? Amennyiben a képviselő lemond a tiszteletdíjáról kaphatja-e továbbra is folyamatosan a nyugellátását? Létezik-e valamilyen más megoldás erre az esetre, tekintettel arra, hogy 2010. január 1-jétől több önkormányzati képviselőt is érint ez a szigorítás?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkáltatónak, illetve a dolgozónak az elengedett kölcsöntartozás után? Egy cég 2004-ben nagyobb összegű kamatozó kölcsönt adott munkavállalójának, amelynek törlesztőrészleteit és a kamatokat a munkabéréből vonták folyamatosan. 2006. évben a munkavállaló munkaviszonya a munkakör megszüntetése miatt munkáltatói rendes felmondással megszűnt. A munkavállaló azóta nem fizeti a kölcsöntartozást, jelenleg munkanélküli, a tartozás behajthatatlannal tűnik, ezért a cégvezetés úgy döntött, hogy elengedi a tartozást, illetve az eddig felszámított kamatot is.

Kérdés: Le kell-e vonni a munkavállalói járulékot a megbízási szerződés alapján kifizetett díjból?

Kérdés: Vonhat-e a cég nyugdíjjárulékot egy megbízási szerződés alapján munkát vállaló személy kérésére abban az esetben, ha a Tbj-tv. 31. § (7) bekezdése alá tartozik, amely egyébként kimondja, hogy a további jogviszonyaiból származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet? A nyugdíjjárulék alapja a két jogviszonyban sem éri el a járulékfizetési felső határt.

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2009. január 1-jétől 2009. június 30-ig terjedő időszak adóelőlegét a 2009. évi XXXV. törvény 61. § (6) bekezdés szerint, ha a munkavállalónak az időszak egy részében vagy egészében nem a jelenlegi munkáltatónál, bér kifizetőjénél, társas vállalkozásnál, vagy polgári jogi társaságnál állt fenn a magánszemély jogviszonya, amelyből az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett adóköteles jövedelmek származtak?