Találati lista:
1741. cikk / 4270 Elmaradt munkabér és kamatai
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
1742. cikk / 4270 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: A 2011. évi CLVI. tv. szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseinek változását figyelembe véve van mód arra, hogy a saját betéti társaságában munkaviszonyban is álló, megváltozott munkaképességű társas vállalkozó igénybe vegye a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, vagy ezt tiltja a jogszabály?
1743. cikk / 4270 Külföldi nyugdíjas társas vállalkozó
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót? Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a külföldi nyugdíjas tag után, abban az esetben, ha nem működik közre a társaság tevékenységében, de az ügyvezetői tevékenységet ő látja el?
1744. cikk / 4270 Külföldi munkaviszonnyal rendelkező őstermelő
Kérdés: Mentesít az őstermelőijárulék-fizetés alól az Ausztriában fennálló munkaviszony?
1745. cikk / 4270 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
1746. cikk / 4270 Megállapodás alapján nyugdíj- járulékot fizető magánszemély munkavállalása
Kérdés: Levonják a munkabérből a nyugdíjjárulékot abban az esetben, ha egy szolgálati idő és jövedelem szerzése érdekében megállapodás alapján járulékot fizető személy szeptemberben munkaviszonyt létesít? Amennyiben igen, akkor a nyugdíj megállapításánál kétszeresen veszik figyelembe azt az időt, amely alatt a megállapodás alapján és a munkabérből is fizette a nyugdíjjárulékot?
1747. cikk / 4270 1957-ben született férfi
Kérdés: Mikor és milyen feltételekkel mehet legkorábban nyugdíjba egy 1957-ben született férfi, aki a 40 év szolgálati időből már 37 évvel rendelkezik?
1748. cikk / 4270 Kisadózói tevékenység CSED mellett
Kérdés: Vonatkozik a CSED melletti keresőtevékenység tilalma a kisadózói tevékenységre is, vagy helyes az az értelmezés, hogy az Eb-tv. alkalmazásában a kisadózói tevékenység nem tekintendő keresőtevékenységnek, ezért a CSED mellett is végezhető?
1749. cikk / 4270 Munkavállalás Németországban
Kérdés: Be kell szereznie az A1-es igazolást annak a magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárságú személynek, aki Németországban vállal munkát, amely alapján Németországban biztosítási jogviszonya keletkezik? A munkavállaló valószínűleg 183 napot meghaladóan fog Németországban tartózkodni. Meg kell fizetni ebben az esetben a 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot?
1750. cikk / 4270 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
