Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket. A rokkantsági ellátás nem saját jogú nyugdíj, így az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, tehát társas vállalkozóként nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így e jogviszonya alapján kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Megváltozott munkaképességű társas vállalkozó

Kérdés: Szakképesítéshez kötött tevékenység esetén figyelembe vehető a garantált bérminimum a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény maximumának számítása során?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 466. §-ának 6. pontja szerint a jogszabály alkalmazásában minimálbéren a Tbj-tv.-ben meghatározott minimálbért kell érteni. A Tbj-tv. 4. §-ának s) pontja értelmében minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes legkisebb munkabér, kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy nem működő betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után?
Részlet a válaszából: […] A beltag nem működik ugyan személyesen közre a társaság tevékenységében, de az ügyvezetésre valószínűséggel jogosult. Ügyvezetői státuszára tekintettel pedig a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül.Mégpedig biztosított társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Megváltozott munkaképességű vállalkozó

Kérdés: Jogosult a társas vállalkozás a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezményre az ügyvezető tagja után, aki 2011. december 31-én szociális járadékban részesült, mert egészségi állapotát véglegesen 50 százalékos mértékűnek minősítették, de a keresete miatt lemondta az ellátást?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/A. §-a alapján az a vállalkozó jogosult megváltozott munkaképességére tekintettel szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre, aki– 2011. december 31-én – a Tny-tv. alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés: A 2011. évi CLVI. tv. szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseinek változását figyelembe véve van mód arra, hogy a saját betéti társaságában munkaviszonyban is álló, megváltozott munkaképességű társas vállalkozó igénybe vegye a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, vagy ezt tiltja a jogszabály?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk vélhetően a 2011. évi CLVI. tv. 2016. június 16-ától hatályos új 463/B. §-ára gondol. Az említett jogszabályi hely szerint a 2011. évi CLVI. tv. alapján érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe ugyanazon kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése a rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységével összefüggésben egyértelműen fogalmaz, miszerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.