3155 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?

Kérdés: Milyen teendői vannak a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy munkavállalója 2018 februárjától folyamatosan táppénzes állományban van, tehát 2019. február hónapban lejár az egy év, amíg jogosult táppénzre? Továbbra is a keresőképtelen állományban tartó orvos igazolja a távollétét abban az esetben, ha nem gyógyul meg, és nem tudja felvenni a munkát? Kell valamilyen határozatot hozni az egy év lejártáról és a táppénzfolyósítás megszűnéséről, vagy esetleg más módon kell tájékoztatni a munkavállalót?

Kérdés: Folyósítható a CSED az édesanya részére abban az esetben, ha 2018. november 5-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt, és táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, majd 2019. február 26-án, a szülés várható időpontja (2019. április 10.) előtt, koraszülöttként világra jött a második gyermeke, így a szülés napjától igényelte az ellátást, amelynek a jogosultsági feltételeivel rendelkezik? A dolgozó első gyermeke 2017. augusztus 2-án született, a szülési szabadság időtartamára CSED-ben részesült, amelynek lejártát követően visszament dolgozni, így a GYED-et az apa kérelmezte, és a munkáltatójánál működő kifizetőhely folyósítja számára. Jogosultak a szülők egyidejűleg a két gyermek után járó ellátásra, vagy az egyiket meg kell szüntetni?

Kérdés: Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Megigényelheti a CSED-et az a várandós munkavállaló, akinek a jogviszonya felmentéssel megszűnik, végkielégítést kap, és a szülés várható időpontja március? Folyósítania kell a kifizetőhelynek az ellátást, vagy a felmentési bér mellett nem jogosult rá a kismama? A munkaviszony megszűnése után a munkaügyi központnál kell kérni az ellátás folyósítását?

Kérdés: Meddig adhatja ki a munkáltató a hozzátartozó utáni, illetve az apákat megillető munkaidő-kedvezményt?

Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív GYES időtartama?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az idős személynek, akinek jelenleg semmilyen saját jövedelme nincs, a gyermeke tartotta el, aki 2019 februárjában elhunyt?

Kérdés: Valóban jogosult adókedvezményre 2019. január 1-jétől egy endometriózisban szenvedő munkavállaló? Amennyiben igen, akkor már a 2019. május 20-ig benyújtandó 2018. évre szóló személyijövedelemadó-bevallásban is érvényesíthető a kedvezmény abban az esetben, ha a dolgozó orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a betegsége már évek óta fennáll?

Kérdés: Módosult az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállaló jogállása, tekintve, hogy továbbra is fizeti az 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulékot? Be kell őt jelenteni biztosítottként?