Találati lista:
41. cikk / 54 Megbízási jogviszony
Kérdés: Okozhat valamilyen problémát az a helyzet, ha egy egyszemélyes kft. ügyvezetője megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és így társas vállalkozóként biztosítottá vált, de a társasági szerződés nem tartalmazza a jogviszonyt? Végezhet egyéb tevékenységet a cégben megbízásos jogviszonyban, akár ingyen is? Ha igen, milyen járulékkötelezettség keletkezik ebben az esetben?
42. cikk / 54 Kiemelt ápolási díjban részesülő vállalkozó járulékai
Kérdés: Helyesen járt el az az egyéni vállalkozó, aki 2004 óta főállásúként folytatta a tevékenységét, de 2011 tavaszától édesapja ápolása miatt kiemelt ápolási díjat kap, ezért – több helyről kapott felvilágosítás alapján – ettől az időponttól kiegészítő tevékenységű vállalkozóként fizeti a közterheket? A vállalkozó 2014. január 1-jétől kisadózóként is csak a 25 000 forintos tételes adót fizeti.
43. cikk / 54 NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
44. cikk / 54 Kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
45. cikk / 54 Többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése GYET ideje alatt
Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYET-en van, amelynek ideje alatt a vállalkozása nem működik, bevétele nincs, költséget nem számol el, a férjével közös kft.-ben viszont ő látja el az ügyvezetői tevékenységet? Az ügyvezetésért semmilyen jövedelmet nem vesz fel.
46. cikk / 54 GYET-ben részesülő őstermelő járulékai
Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie a GYET-ben részesülő őstermelőnek?
47. cikk / 54 Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Elszámolhat-e év végén, december hónapban jövedelemkivétet a tárgyév során megfizetett járulékalap összegéig (1 128 000 forint) egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja, akik után havonta megfizetésre kerül a garantált bérminimum alapján a társadalombiztosítási járulék? A vállalkozók év közben nem számolnak el jövedelemkivétet. Elegendő-e ebben az esetben az szja-fizetés, vagy a kifizetés hónapjában a kivét teljes összege után meg kell fizetni a járulékokat is?
48. cikk / 54 Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?
49. cikk / 54 Társas vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
50. cikk / 54 Egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Keletkezik-e a kivétkor többletfizetési kötelezettsége annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2011-ben havonta a garantált bérminimum összege után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékokat, jövedelmet nem vesz fel minden hónapban, de év végén szeretne nagyobb összegű jövedelmet kivenni, amely kevesebb az éves kifizetett járulékalapnál?
