Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet az állásfoglalásából: […] Főszabályként az egyéni vállalkozó kivétje, illetve a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem – de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér – után meg kell fizetni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:      

Teniszbérlet járulékai

Kérdés: Vállalatunk teniszbérletet vásárolt dolgozói számára – a számlán a vállalat neve szerepel –, ami után megfizettük a 44 százalék személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási szempontból milyen járulékfizetési kötelezettségünk van?
Részlet az állásfoglalásából: […] A vállalat által vásárolt teniszbérlet az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásnak tekintendő.A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke (az üzleti ajándék és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szerzői jogról az Szj-tv. így rendelkezik:"A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Tiszteletdíj utáni százalékos eho

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a havi 1500 Ft-os tiszteletdíj után?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, ...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:    

Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv.-ben foglaltak alapján a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.A kérdésben jelölt szabadságmegváltás esetében a 2002. évben nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség az alábbiak miatt:A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

Kérdés: Kft.-nk időszakosan alkalmaz takarítókat megbízási szerződéssel. Milyen kötelezettségeink vannak mint foglalkoztatónak, illetve milyen kötelezettségeik vannak a munkát végző személyeknek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Megbízásos jogviszonyról van szó, amely a Tbj-tv. 5. §-ának (1) bekezdése g) pontja hatálya alá – az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok családjába – tartozik. A megbízásos jogviszony keretében munkát végző személyre a biztosítás nem automatikusan, hanem csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyénijárulék-fizetési kötelezettség problémáját két jogszabályi hely segítségül hívásával tudjuk egyértelműen megoldani: a Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni, a Tbj-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. december 10.
Kapcsolódó címkék:  

Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák utáni járulékfizetés

Kérdés: Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák 15 000 forint/hó díjazást kap. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a gyakorlati képzésre tanulószerződés alapján kerül-e sor, vagy nem.A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a képzési idő tartama alatt biztosított, díjazása pedig járulékalapot képező jövedelem,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. december 10.
Kapcsolódó címkék:  

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltatók által nyújtott jóléti juttatások egyik leggyakoribb formája a munkavállalók részére biztosított étkezési utalvány. Nem kétséges, hogy az utalvány egy olyan juttatási forma, amit az adó- és járulékszabályok sem hagyhatnak figyelmen kívül.A szabályok közül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mielőtt választ adnánk a kérdésre, röviden összefoglaljuk a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
49
50
51
52