A minimálbér

Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
Részlet a válaszából: […] A minimálbér fogalmát valóban nem csak a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásánál tartjuk fontosnak. Az alábbi APEH-közlemény részlete kimerítően bemutatja a minimálbér társadalombiztosítási jogszabályok rendszerében elfoglalt helyét.APEH-közlemény A minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A táppénzalap megállapítása nem rendszeres jövedelmek kifizetése esetén

Kérdés: A foglalkoztatónál 1990-től munkaviszonyban álló dolgozó részére 2002. január 4-én került kifizetésre a 2001. december havi munkabére, a 2001. október 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra vonatkozó prémium, a 13. havi munkabér és a december havi túlóra. (Sem a kollektív szerződés, sem a dolgozó munkaszerződése a túlmunka végzését kötelezettségként nem írja elő.) A dolgozó 2002. október 5-én gyermekápolási táppénzt igényel. Mi a táppénz alapja? A munkabérrel egy időben kifizetett jövedelmeket hogyan kell a táppénz összegének megállapításánál figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegét a jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben (2001. év) elért, egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a dolgozónak van ebben az időtartamban legalább 180 napi jövedelme. Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnése esetén a munkabért, a végkielégítést, a szabadságmegváltást és egyéb juttatásokat a munkában töltött utolsó napon kell kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] A helyes válasz érdekében most is – ahogy minden esetben, ha azt kell eldöntenünk, hogy egy adott juttatásnak van-e társadalombiztosításijárulék-vonzata – további két kérdést kell magunknak feltenni: 1. Az adott juttatás biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

36 órás munkaviszony több jogviszonyból

Kérdés: Összegyűjthető-e a heti 36 órás munkaviszony több, egyidejűleg fennálló jogviszonyból is?
Részlet a válaszából: […] A több, részmunkaidős munkaviszony munkaidejének összeszámítási lehetőségét a Tbj-tv. 2001. január 1-jétől megadja. Korábban erről a kérdésről a jogszabály nem rendelkezett.Az Mt. hatálya – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kiterjed minden olyan munkaviszonyra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban kifizetett szja alapját képező juttatások járulékalapot képeznek. A külföldi napidíj adóköteles része olyan költségtérítés, amely nem minősül természetbeni juttatásnak. Ebből következik, hogy az ilyen címen kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának biztosítási kötelezettségét ugyanúgy kell elbírálni, mint az egyéb munkaviszonyokat.A részmunkaidőben történő foglalkoztatás a közteherviselés megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] A többletként levont nyugdíjjárulék (tagdíj) elszámolása, a biztosított részére történő visszafizetése alapvetően a foglalkoztatót terheli, amelynek (akinek) erre a túlvonás észlelése után 15 nap áll a rendelkezésére [Tbj-tv. 24. § (5) bekezdése].Az egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben az esedékességet követően kifizetett juttatásról van szó. Az ehhez kapcsolódó járulékfizetési szabályok (Tbj-tv. 4/A. §) alapelve, hogy a késedelem miatt a munkavállalót sérelem a járulékfizetés, illetve az ellátások területén kár nem érheti. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
48
49