Találati lista:
811. cikk / 1191 Nyugdíjas munkavállaló járulékfizetési felső határa
Kérdés: Az évközi járulékfizetési kötelezettség kezdete miatt mennyi lesz a nyugdíjas munkavállaló éves járulékfizetési felső határa? Időarányosan számítható-e a nyugdíjjárulék-fizetés kezdete, vagy mivel a dolgozó jogviszonya nem év közben kezdődött, maradhat az éves járulékmaximum?
812. cikk / 1191 Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
813. cikk / 1191 Biztosítási kötelezettség felhasználási szerződés alapján
Kérdés: Kifogásolhatja-e egy esetleges ellenőrzés a járulékalap megállapítását egy kiadói vállalatnál az alábbi esetben? A cégnél a külsős munkavállalók részére megbízási és felhasználási szerződések alapján számfejtik a juttatásokat, melyek szerint a biztosítási jogviszonyt megalapozó időszak a szerződés keltétől a teljesítés időpontjáig tart, a szerzők esetében azonban gyakran elhúzódik a cikkek leadása, így egy ténylegesen 2-3 napig tartó munka esetében is két-három hónapos időszakok keletkeznek, az egy napra jutó megbízási díjak pedig alatta maradnak a minimálbér 30 százalékának. Nem kellene esetleg időkeretet megadni a munka elvégzésére a szerződésen belül?
814. cikk / 1191 Havi járulékbevallás
Kérdés: Miért lehet 18 százalékos munkáltatói nyugdíjjárulékot bevallani a havi bevallás 0708-09-01 (tárgyhótól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi kifizetések) alapján, amikor a Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése alapján csak 21 százalékot lehetne?
815. cikk / 1191 Járulékok elszámolása
Kérdés: Kit terhel a többletjárulék abban az esetben, ha egy kft. főfoglalkozású tagja a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg, de csak havi 80 ezer forint jövedelmet vesz fel?
816. cikk / 1191 Betéti társaság beltagjának járulékfizetése
Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
817. cikk / 1191 Devizaellátmány járulékai
Kérdés: Magyarországon kell-e a devizaellátmány után járulékot fizetni abban az esetben, ha egy belföldi illetőségű cég németországi telephelyén foglalkoztat munkavállalókat, akik minimálbért és külön szerződés alapján devizaellátmányt kapnak?
818. cikk / 1191 Vállalkozói járulék fizetése táppénzes időszak alatt
Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie a táppénzes időszakra egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha máshol nincs biztosítással járó jogviszonya?
819. cikk / 1191 Tiszteletdíjban részesülő önkormányzati bizottsági tag ellátásai
Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.
820. cikk / 1191 Árbevétellel nem rendelkező őstermelő járulékai
Kérdés: Milyen alap figyelembevételével, és milyen összegű társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie annak az őstermelőnek, aki más módon nem biztosított, és 2006. évben egyáltalán nem volt árbevétele?
