Találati lista:
801. cikk / 1179 Biztosítási kötelezettség felhasználási szerződés alapján
Kérdés: Kifogásolhatja-e egy esetleges ellenőrzés a járulékalap megállapítását egy kiadói vállalatnál az alábbi esetben? A cégnél a külsős munkavállalók részére megbízási és felhasználási szerződések alapján számfejtik a juttatásokat, melyek szerint a biztosítási jogviszonyt megalapozó időszak a szerződés keltétől a teljesítés időpontjáig tart, a szerzők esetében azonban gyakran elhúzódik a cikkek leadása, így egy ténylegesen 2-3 napig tartó munka esetében is két-három hónapos időszakok keletkeznek, az egy napra jutó megbízási díjak pedig alatta maradnak a minimálbér 30 százalékának. Nem kellene esetleg időkeretet megadni a munka elvégzésére a szerződésen belül?
802. cikk / 1179 Havi járulékbevallás
Kérdés: Miért lehet 18 százalékos munkáltatói nyugdíjjárulékot bevallani a havi bevallás 0708-09-01 (tárgyhótól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi kifizetések) alapján, amikor a Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése alapján csak 21 százalékot lehetne?
803. cikk / 1179 Járulékok elszámolása
Kérdés: Kit terhel a többletjárulék abban az esetben, ha egy kft. főfoglalkozású tagja a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg, de csak havi 80 ezer forint jövedelmet vesz fel?
804. cikk / 1179 Betéti társaság beltagjának járulékfizetése
Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
805. cikk / 1179 Devizaellátmány járulékai
Kérdés: Magyarországon kell-e a devizaellátmány után járulékot fizetni abban az esetben, ha egy belföldi illetőségű cég németországi telephelyén foglalkoztat munkavállalókat, akik minimálbért és külön szerződés alapján devizaellátmányt kapnak?
806. cikk / 1179 Vállalkozói járulék fizetése táppénzes időszak alatt
Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie a táppénzes időszakra egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha máshol nincs biztosítással járó jogviszonya?
807. cikk / 1179 Tiszteletdíjban részesülő önkormányzati bizottsági tag ellátásai
Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.
808. cikk / 1179 Árbevétellel nem rendelkező őstermelő járulékai
Kérdés: Milyen alap figyelembevételével, és milyen összegű társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie annak az őstermelőnek, aki más módon nem biztosított, és 2006. évben egyáltalán nem volt árbevétele?
809. cikk / 1179 NYENYI-adatszolgáltatás járulékminimum esetén
Kérdés: A tényleges munkabért, vagy a járulékminimumot kell-e feltüntetni a NYENYI-adatszolgáltatáson abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére havi 80 000 forint, a munkáltató azonban a 131 000 forint járulékminimum után fizeti meg a járulékokat?
810. cikk / 1179 Nyugdíjas munkavállaló járulékalapja
Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?
