Találati lista:
781. cikk / 1179 Egyéni vállalkozó segítő családtagjai
Kérdés: Hogyan igazolhatja a közeli hozzátartozói viszonyt egy egyéni vállalkozó felesége, illetve gyermeke, akik alkalmanként segítenek a vállalkozói tevékenységben? Segítő családtagi jogviszonynak minősül-e ez abban az esetben, ha a hozzátartozók semmilyen díjazásban nem részesülnek? Keletkezik-e valamilyen bejelentési, illetve fizetési kötelezettsége a vállalkozónak ebben az esetben?
782. cikk / 1179 Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Főfoglalkozásúnak minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki 40 órás munkaviszonyban áll, de a főfoglalkozású munkahelyén jelenleg fizetés nélküli szabadságban részesül? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a szabadság ideje alatt?
783. cikk / 1179 Mezőgazdasági őstermelő járulékai
Kérdés: Milyen járulékot fizessen az a főállású őstermelő, akinek a nyugdíjhoz szükséges munkaviszonyban töltött ideje meghaladja a 38 évet, 5 éve van a nyugdíjkorhatár eléréséig, őstermelői bevételéből adóköteles jövedelme nem származott, és közös háztartásban élő felesége jelenleg is munkaviszonyban áll?
784. cikk / 1179 Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
785. cikk / 1179 Jogdíj ekho-ja
Kérdés: Alkalmazható-e az ekho a jogdíjként kifizetett díjra egy könyvkiadással foglalkozó cég szerzői esetében, ahol a művek megírásának ellenértéke két tételből: a személyes közreműködés díjából és a jogdíjból tevődik össze?
786. cikk / 1179 Pénzbeli egészségbiztosítási járulék hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén
Kérdés: Kell-e pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni egy nappali tagozatos hallgató passzív féléve alatt abban az esetben, ha munkaviszonyt létesít, vagy vállalkozási jogviszonya van?
787. cikk / 1179 Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
788. cikk / 1179 Evás főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a minimum-járulékalapról szóló rendelkezéseket az evás főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében, tekintettel arra, hogy ebben a körben bevétel van és nem jövedelem? Levonhatja-e a költségeit a vállalkozó a jövedelem kiszámításánál? Szólhat-e bármilyen összegről a havi bevallás, attól függően, hogy mennyi a jövedelem? Mit jelent az, hogy a Tbj-tv. 29. §-a 2007. április 1-jétől hatályos?
789. cikk / 1179 Százalékos eho-fizetési kötelezettség
Kérdés: 2006. január 1-jétől teljesen megváltozott az Eho-tv. 3. § (2) bekezdése. Helyesen értelmezzük-e, hogy a változás értelmében csak a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogcímek után kell 11 százalékos ehót fizetni, minden más esetben 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
790. cikk / 1179 Eho maximumának kiszámítása
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
