Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerint összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja értelmében természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Tiszteletdíj

Kérdés: Törvényesen jár el a lakásfenntartó szövetkezet abban az esetben, ha a tiszteletdíjat nettóban fizeti ki? Hány százalék járulékot kell befizetnie a munkaadónak a nettóban kifizetett, havonként folyósított tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, akire a Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése értelmében akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó havi járulékalapot képező (az Szja-tv. szerinti adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő) jövedelme eléri a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben találhatunk segítséget. A Tbj-tv. R. 2017. január 1-jétől hatályos 4/A. §-ának (7) bekezdése szerint nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:

Heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó bejelentése

Kérdés: Mi az oka annak, hogy be kell adni a '08-as bevallás M lapját nullásan azokról a társas vállalkozókról is, akik máshol rendelkeznek heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, ahol a bejelentésük és a közteherfizetés is rendben megtörténik?
Részlet a válaszából: […] ...a tényleges tagi jövedelme alapján járulékfizetési kötelezettség terheli. E jogviszonya alapján is szert tehet szolgálati időre, illetve járulékalapot képező jövedelemre, és megilletik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai.Üzemi baleset esetén pedig megilleti őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Kétszeresen kell megfizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. tagja személyes közreműködése alapján és a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenysége alapján is társas vállalkozóvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a megbízási díjából származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelme havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Kiva hatálya alá tartozó kft. ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kiva hatálya alá tartozó kft.-ben a tulajdonos ügyvezetőnek abban az esetben, ha egyben egyéni vállalkozó is, és a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségét abban a jogviszonyában teljesíti? Hogyan kell eljárni akkor, ha a kft.-ben személyi jellegű kifizetésben is részesül? Mennyiben változik a helyzet, ha az ügyvezetést részmunkaidőben látja el?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adót nem kell utánuk fizetnie a cégnek, viszont a személyi jellegű kifizetésekkel (amely megegyezik a Tbj-tv. szerinti járulékalapot képező jövedelemmel) növelni kell a kiva alapját. A?társaság tagja esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása

Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
Részlet a válaszából: […] ...biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján utólag kifizetett elmaradt jövedelem, illetőleg egyéb járulékalapot képező kifizetés, jelen esetben a végkielégítés összegének figyelembevételével módosítani kell a megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Más munkáltató alkalmazottainak adott jutalom

Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kifizető abban az esetben, ha egy másik kft. 55 év feletti alkalmazottait szeretné közvetlenül egyszeri pénzjutalomban részesíteni? Valóban nem minősül járulékalapnak ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] Két okból sem élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a kifizető. Egyrészt azért, mert szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel (a megváltozott munkaképességű vállalkozókat érintő adókedvezmény kivételével) csak a dolgozót munkaviszonyban foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.
1
34
35
36
120