Nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelteti.A kérdésben említett társas vállalkozó 2009. március 14-tőlnem részesül táppénzben, és a fenti felsorolás egyetlen esete sem vonatkozikrá. Ebből adódóan minimumjárulék-fizetésre kötelezett.Attól a naptól, melytől megállapítják számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Magyarországon biztosított román állampolgár családtámogatási ellátásai

Kérdés: Kaphat-e családi pótlékot, illetve egyéb családi támogatást egy Magyarországon biztosított román állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...és ebben az esetben a Magyar Köztársaságjoghatósága másodlagos. Mit is jelent a másodlagos joghatóság?Az igénylő szempontjából egyetlen jelentőséggel bír. Azellátást az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam folyósítja. Akövetkező példán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Kft. tevékenységének szüneteltetése

Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik. A tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 forint után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya, a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvel, a cégnek vannak kimenő számlái könyvelésből. Lehet-e szüneteltetni a járulékfizetést abban az esetben, ha a cég ügyvezetője több hónapra kiutazna Angliába, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem? Amennyiben tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag utazna Angliába, kellene-e itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...alá, és Magyarországon járulékot nem kell utána fizetni. A közösségikoordinációs szabályok szerint ugyanis a munkavállaló annak az egyetlenországnak a társadalombiztosítási rendszeréhez tartozik, amelyben akeresőtevékenységét folytatja. Ugyanez vonatkozik az esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

"Nulla" értékadatú bevallás kiváltása nyilatkozattal

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy a nullás bevallás helyett be lehet adni egy nyilatkozatot, ami helyettesíti a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...a havi adó- és járulékbevallások (például0908-as számú bevallás) tekintetében (helyett) is használható, ha a 0908-asbevallásban egyetlen sorban, mezőben sem kell adatot szerepeltetnie azadózónak.7. Nincs akadálya annak, hogy a Nyilatkozat a '08-as,illetve a '58-as...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Afgán állampolgárságú oltalmazott családi pótléka

Kérdés: Jogosult-e a gyermeke után családi pótlékra egy afgán állampolgárságú személy, aki egy menekülttáborban lakik, és oltalmazottként fogadta be a Magyar Köztársaság?
Részlet a válaszából: […] ...vagy letelepedett jogállású, továbbá amagyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személyekre. Ezzel csak egyetlen problémánk akad: a jogszabály szószerint nem említi az oltalmazottakat. A korábban idézett, menedékjogról szólójogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] ...ha egyidejűleg több tagállamban valósul meg amunkavállaló foglalkoztatása. Az általános szabály értelmében a dolgozó annakaz egyetlen országnak a társadalombiztosítási rendszeréhez tartozik, amelyben akeresőtevékenységét folytatja, ezért a további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Nemleges adatszolgáltatás

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.
Részlet a válaszából: […] ...– járulékalapot képező jövedelem híján – "nullásnak" kelllennie. Természetesen az a helyzet is elképzelhető, hogy atársaságnak egyetlen alkalmazottja, illetve egyetlen személyesen közreműködőtagja sincs, hiszen az üzletvezetés önmagában még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Nagyszülő GYES-en

Kérdés: Igénybe veheti-e a nagymama a GYES-t egy tartósan beteg 6 éves gyermekre tekintettel, aki után az édesanya jelenleg is kapja az ellátást abban az esetben, ha az édesanya a második gyermekét várja, akire tekintettel igénybe kívánja venni a TGYÁS-t vagy a GYES-t?
Részlet a válaszából: […] ...gyám kirendeléséről.Harmadik feltétel: a szülőknek írásban kell nyilatkozniuk róla,hogy lemondanak a gyermekgondozási segélyről, és egyetértenek abban, hogy azt anagyszülő igényelje. Ha ez nem így állna, akkor nem is lenne miről beszélnünk,hiszen levelüket sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 23. § (3) bekezdése értelmében a nyugdíjjárulékalapjának felső határát év elejétől vagy a jogviszony kezdetétől az év végéig,illetve a jogviszony végéig kell meghatározni.Mindezt a kérdésben vázolt helyzetre alkalmazva: azt kellmegvizsgálnunk, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Felsőfokú tanulmányokat végző társasági tag tanulmányi költségei

Kérdés: Elszámolhatja-e költségként egy társaság a tagja egyetemi költségeit, feltételezve azt, hogy az iskola elvégzése után a cégben fogja kamatoztatni a tudását? A tag, aki jelenleg nem kötelezett személyes közreműködésre, és egyéb jogviszonyban sem tevékenykedik a társaságnál, felsőoktatású intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, ezenkívül költségtérítéses formában egy másik egyetemen is tanul. Mindkét iskolában olyan tanulmányokat folytat, ami a társaság tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódik. Kell-e, vagy érdemes-e valamilyen szerződést kötni a taggal? Terheli-e adófizetési kötelezettség a társaságot, ha a cég nevére szóló számla alapján elszámolja a tanulmányi költségeket?
Részlet a válaszából: […] Az adójogszabályok nem korlátozzák a két fél között köthetőszerződéseket. Ennek megfelelően a társaság a tagjával köthet olyan szerződést,amelyben a magánszemélytől részben vagy egészében átvállalja annak tanulmányiköltségét. Ebben a szerződésben a társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.
1
51
52
53
74