Találati lista:
831. cikk / 1635 Speciális foglalkoztatási formák
Kérdés: Mire kell figyelni az Mt. által tavaly bevezetett speciális foglalkoztatási formák, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás és a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása során?
832. cikk / 1635 Alkalmi munkavállaló munkahelyi balesete
Kérdés: Jogosult valamilyen ellátásra az az alkalmi munkavállaló, akit a munkába állást követően, védőfelszerelés hiányában munkahelyi baleset ért? Az egyszerűsített munkaszerződésen a munkaviszony vége nincs meghatározva, csak a kezdete, a bejelentés a munkaviszony első két napjára megtörtént, akkor történt a baleset. A munkáltató a baleset után minden kapcsolatot megszakított a munkavállalóval.
833. cikk / 1635 Munkáltató által bérelt lakás
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?
834. cikk / 1635 Általánostól eltérő munkarend
Kérdés: Milyen fontos elemeket kell tartalmazni a munkaszerződésnek abban az esetben, ha egy kiskereskedelmi bolt dolgozói beosztás szerint két napot dolgoznak 10.00 órától 22.00 óráig, utána két pihenőnapjuk van? Foglalkoztathatók ilyen beosztásban a munkavállalók, ha igen, kell-e valamilyen pótlékot fizetni a részükre?
835. cikk / 1635 Szabadság kiszámítása 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a munkavállaló szabadságát abban az esetben, ha a naptári évben 40 napig volt keresőképtelen? A keresőképtelenség teljes időtartamát, vagy csak a 30 napot meghaladó részt kell levonni a munkában töltött időből? A munkáltató a munkavállalóval történő írásbeli megállapodás alapján eltekinthet a keresőképtelenségből eredő kieső időtől, és megadhatja munkavállalójának mind a 30 nap szabadságot, függetlenül attól, hogy volt-e 30 napot meghaladó keresőképtelensége vagy sem, vagy csak kollektív szerződésben lehet eltérni a munkavállaló javára?
836. cikk / 1635 Pótszabadság igénybevétele
Kérdés: Kiveheti a kismama a születendő gyermeke után a születés évére járó két nap pótszabadságot a gyermek születése előtt, vagy csak utólagosan a GYES-ről való visszatérés után? Kell-e nyilatkozniuk a szülési szabadságon, illetve GYED-en lévő kismamáknak a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről? Ha igen, ezt minden naptári évben meg kell tenniük, vagy elegendő a munkába való visszatéréskor egyben? A TGYÁS 168 napjára, valamint a GYED első 6 hónapjára is időarányosan egy-egy nap pótszabadság jár?
837. cikk / 1635 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
838. cikk / 1635 Családi adókedvezmény élettársi kapcsolat esetén
Kérdés: Igénybe veheti a gyermek után járó családi adókedvezményt az édesapa abban az esetben, ha a szülők élettársi viszonyban élnek, és a családi pótlékot a GYES-ben részesülő édesanya kapja, aki nem tudja érvényesíteni a kedvezményt?
839. cikk / 1635 Nyugdíjas magánszemély tiszteletdíja
Kérdés: Milyen teendői vannak annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki önkormányzati felügyelőbizottsági tag lett, és tiszteletdíjban részesül?
840. cikk / 1635 Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló
Kérdés: Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló után?
